112497. lajstromszámú szabadalom • Ellipsziskörző

- 369 -majd a (7) szorító fejet ismét rögzítjük. Ezután az (5) kart kilencven fokkal elfor­dítva a (6) szorítófejet rögzítjük oly hely­zetben, hogy a rajzeszköz a 'kistengely 5 végpontjára (C vagy D pont) kerüljön. A (14) hüvely és a (8) csap mértani tenge­lyeinek távolsága ugyainis az ellipszis kis­tengelyének; a (14) hüvely és a (9) csap mértani tengelyének távolsága pedig 10 nagytengelyének félhosszát adja. Ha nem kihúzótollal óhajtjuk az ell'ipsziskörzőt használni, úgy az 1. és 2. ábrán feltünte­tett, eddig nem említett alkatrészekre nincsen szükség. 15 A (17) fogantyút addig nyomjuk, míg a rajzeszköz a papírt érinti, majd míg egyik kezünkkel a (17) fogantyút a rajzpapír síkjára lehetőleg merőlegesein tartva moz­gatjuk, másik kezünkkel az (5) kart vagy 20 a/ azon lévő alkatrészek egyikét (.esetleg egy ezekre szerelt fogantyút) érintve a (.12) és (13) vezető nyelveknek a (2), illető­leg' (3) vájatból való kiugrását akadályoz­zuk meg. A rajzeszköz (ceruza, cső'tolil, 25 redistoll stb.) teljesen szabályos ellip­szist fog lerajzolni. Ha esőtollal vagy redistollal kívánjuk az ellipszist megrajzolni, úgy ezeket ily tollak befogadására alkalmas (22) tartóba 30 tesszük, melyet vagy az (5) karra, vagy a rajzeszköz befogadására .alkalmas szervbe (40. ábra) rögzíthetően képezünk ki. A (21) eeruzatartó és a (20) kihúzótoll a (14) hüvelybe helyezhető. Ceruza, csőtoll, 35 illetve redistolil használata e-etén a rajz­eszközt befogadó szerv egy egyszerű (23) hüvely (40. ábra) is lehet; míg kihúzótoll használata esetén 4a vagy 4b ábra szerint lehet a rajzeszközt befogadó szerv kiké-40 pezve. Ha a (18) ill. (25) hüvelybe nem kihúzó­tollat, hs1 nem (21) ceruzafartót. esőtolllat vagy redii,tollat illesztünk, a (19) ill. (26) csavarral a (18) ill. (25) hüvely rögzít-45 liető Ha az ellipsziskörzőt kihúzótollal hatsz­náljuk, úgy a (14) hüvelyben forgó (18) hüvely és ezzel együtt a (20) kihúzótoll is a (17) fogantyúval az ellipszis kihúzása 50 közben úgy forgatandó, hogy a kihúzótoll éle a rajzolandó ellipszis minden pontján érintője legyen az ellipszisnek. Céli izerű az ily módon kihtizandó ellipszist előbb ceruzával megrajzolni A (27) rudacska 55 (1. és 2. ábrán) mely a (20) kihiizótoll élei­vel párhuzamos és a (20) kihúzótollal együtt forog, az egyenletes vastagságú vonal rajzolását megkönnyíti. A (20) kihúzótoll forgatását azonban teljesen pontosan és önműködően végre- 60 hajtja az alább ismertetett néhány alkat­rész (1. és 2. ábra). A (6) és (7) szorítófejek közötti távolság felezéspontjában (az (5) karon milliméterbeosztás lehet) a (28) csappal ellátott (29) szorítófej rögzítendő. 65 A (28) csap körül a rajzpapírral párhuza­mos síkban a (30) rúd foroghat. A (31) és (32) szorítófej csapjai szintén merőlegesek a rajzpapír síkjára. A (31) szorítófej pél­dául pontosan a (16) szorítófej fölött, a 70 (32) szorítófej pedig pontosan a (7) szorító­lej fölött rögzítendő a (30) rúdra. A (31) szorítófej egy kiviteli alakja a (6a. ábrán) (36) o-lapján a (33) villa forog. A (33) villa nyílásában mozog a (35) rúd, amelynek 75 egyik vége a (18) hüvelybe rögzíthető (4a. ábrán is). A (32) szorítófej (egy kiviteli alakja a 6b. ábrán) (37) csapján ,a (34) szárnyastárcsa forog. A (35) rúd a kihúzó­toll éleire merőleges. A (34) szárnyastár- 80 csa egyik szárnyánál úgy tartandó, hogy a (37) csap az (1) alaplemezen lévő (2) és (3) vájatok középvonalának metszéspontja felett maradjon. Míg egyik kezünkkel a kihúzótollat vezetjük, úgy mint bárme'ly 85 más rajzeszközt, másik kezünkkel a (34) szárnyastárcsa egyik szárnyát tartjuk, majd amikor erre a (35) rúd kényszerít, elengedjük és a máak szárnyat fogjuk meg. 90 Az alaplemez az 1. ós 2. ábrán feltün­tetett (1) alaplemeznek valamely részéből is állhat. Ha pl. az (1) alaplemeznek csak­nem felét levágjuk (— vonallal je­lölve) a megmaradó allaplemezzel olyan 95 ellipszisek is rajzolhatok (két részből) me­lyeknek kistengelye kisebb a (3) vájat hosszánál, (pl. (39)) sőt a (12) vezetőnyel­vet vagy (8) csapot nem a (3) vájatba, hanem az alaplemez (38) éle mellett ve- 100 zetve olyan ellipszisek ! is rajzolhatok, me­lyeknek nagyitengelye is kisebb a (3) vá­jat hosszánál (pl. (40)). Utóbbi módon raj­zolt ellipszisek nagytengelyei párhuzamo­sak a (38) éllel é-i attól oly távol feksze- 105 nek mint a (12) vezetőnyelv (il'l. (8) csap) fél vastagsága (ill. félátmérője). Az alap­lemezt továbbá egy derékszögű három­szög is helyettesítheti, melynek befogói mellett vezethető a (12) és (13) vezető- no nyelv, vagy a (8) és (9) csap. (Az ellipszis négy réízben rajzoható meg). A (2) és (3) vájatban esetleg a (8) ill. (9) csiap is vezet­hető. A vájatok keresztmetszetének és a ve- 115 zető nyelveknek olyan alkja is lehet (5b. ábra), hogy a vájatokból való kiugrástól tartaná ne kelljen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom