112497. lajstromszámú szabadalom • Ellipsziskörző

3I«'tcjelrnt 1935. évi julius lió 378-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112497. SZÁM. — IX/a/b. OSZTÁLY. Ellipsziskörző. Ritter Frigyes műegyetemi hallgató Budapest. A bejelentés napja 1934. évi szeptember hó 22-ike. Az eddig szerkesztett ellipsziskörzők aiagy hátránya volt nehézkes működési módjukon kívül az is, hogy sikerrel legfeljebb ceruzával lehetett használni azo-5 kait és nem voltak elég pontosaik és megbizhartóak. A találmány oly műszer, mely minden ismert rajzeszközzel (ceruza, kihúzótoll, csőtolí, redistoll, stb.) teljesen pontos tetszésszerinti alakú ellipszisek 10 rajzolására alkalmas. A sikeres rajzművelet elvégzése kézügyességet nem igényel. A találmány szerinti ellipsziskörző működése azon mértani tételen ailiapszik, 15 hogy egy síkmozgást végző merev rendszer, melynek két pontja két egymást metisző (vagy kitérő) egyenesen mozog, minden pontja elliptikus pályát ír le. Kihúzótoll használatát úgy teszem lehetővé, 20 hogy gondoskodom arról, hogy a kihúzótoll éleire merőleges, az élek középpontján átmenő egyenes, a síkmozgást végző rendszer pillanatnyi forgásközéppontján mindenkor átmenjen. 25 A fentemlített merev rendszert pl. egy a rajzeszközt is tartó kar képezheti, melynek kélt tetszésszerinti pontján, — minthogy ezen pontok egyenes pályákon vezetendők, — a vezetésre alkalmas alkatré-30 szek rögzíthetők. Ezek az alkatrészek a rajzpapírom elhelyezett alaplemez két egymásra merőleges megfelelő keresztmetszetű vájataiban mozognak. Egymásra merőleges vájatok esetén ugyanis 35 a vájatok középvonala fedi azon ellipszisek tengelyeit, (kis ós nagytengelyét) melyeket a két vezetett pomt által meghatározott egyenesen fekvő pontok írnak le. Az 1. ábra az ellipsziskörző egy példa-40 képeni kivitéli alakjának oldalnézetét, a 2. ábra felülnézetét ábrázolja. A 3. ábra a vezetésre alkalmas alkatrészeknek, a 4. ábra a rajzeszközt befogadó szervnek, az 45 5. ábra az alaplemezein lévő vájatok keresztmetszetéinek néhány kiviteli alakja. A 6. ábra kihúzótoll használata esietén használandó néhány alkat ró-.znek egy-egy példaképeni kiviteli alakját ábrázolja. 50 A két egymásra merőleges (2) és (3) vájattal ellátott (1) alaplemez a (4) tűk segítségével úgy rögzítendő a rajzpapírra, hogy a (2) és (3) vájatok középvonala a rajzolandó ellipszis megrajzolt tengelyeit 55 fedje, illetőleg, hogy az (1) alaplemez négy sarokpontja az ellipszis tengelyein feküdjön. Az (5) karon lévő (6) és (7) iszorítófejek (két kiviteli alak a 3. ábrán) a rajzpapír síkjára merőleges (8) 111. (9) csa- 60 pókkal vannak ellátva. Ezeken a csapokon a (10) ill. (11) hüvelyek foroghatnak, melyeknek az (1) alaplemez felé eső végei, a vájatok keresztmetszetéinek megfelelő (12) ill. (13) vezetőnyelveket képezik. 65 A (14) hüvely (néhány kiviteli alakja a 4. ábrán) a rajzeszköz befogadására való, mértani tengelye merőleges a rajzpapír síkjára és a (8) és (9) csapok mértani tengelye által meghatározott síkban fekszik. 70 A rajzszerhez közelebb álló (12) vezetőnyelv a nagytengely irányába eső (3) vájatba, a távolabb álló (13) vezetőnyelv pedig a másik (2) vájaltba helyezendő. Az (5) kart a nagytengellyel párhuzamos 75 helyzetbe hozzuk (a vezetőnyélvek ía vájatokbain vannaik), a (7) szorítófej (16) csavarját meglazítva az (5) kart addig toljuk előre, míg a rajzeszköz a nagytengely végpontjára (A vagy B pontba) kerül. 80