112491. lajstromszámú szabadalom • Eljárás áramok erősítésére
— 2 — utolsó szakasza közötti kapcsolat annyiban tér el az 1. ábra szerintitől, hogy az (Eg2) ellentelep (1. ábra) helyett árammal átfolyt (rl) ellenállást (2. ábra) alkalmaz,-5 tunk. Az (E) feszültség (2. ábra) az ra'— rl—r2—E áramkörben olyan áramot gerjeszt, hogy az (rl) ellenálláson oly feszültségesés keletkezzék, amely az alsó ágban lévő utolsó cső rácsfeszültségét megfelelő 10 értékre hozza, A 2. ábra szerinti erősítő működésmódja különben ugyanolyan, mint aa 1. ábra szerintié, minthogy az (a—b) bevezető érintkezőkre az erősítendő feszültséget etlenfázissal helyezzük fel és 15 az (e—f) kivezető érintkezőkről a megerősített feszültség levehető. Az erősítő két ágának szimmetriás részeit tápláló áram-és feszültségforrások hátrányos, de gyakorlatila g elkerülhetétlen feszii 11s éging a-20 dozásait visz,ont az (Ra) kivezető ellenállás rontja el. A 2. ábrán mindkét erősítőágban az első fokozatok egymáshoz képest részarányos elhelyezésűek egészen a harmadik cső rácsáig, áram- és feszült-25 ségforrásaikkal együtt. Ezeknek az áramforrásoknak minden ingadozását az (Ra) kivezető ellenállás lerontja, ha aa alsó eTŐsítőágban egymásután kapcsolt harmadik és negyedik csőnek erősítési foka 30 ugyanakkora, mint a, felső erősítőágban lévő harmadik csőé. Ez az alapelv nyilvánvalóan tetszésszerinti számú erősítési fokozatnál alkalmazható. A 2. ábrán feltüntetett telepek helyett egyetlen feszült-35 séggel táplált nagy potenciométert is alkalmazhatunk különböző elágazásokkal. Hogy a 2. ábra szerinti erősítőnek lehetőleg kedvező frekvencia-karakterisztikát adjunk, a káros rács- és anóda-kapacitá-40 sok lerontására több (k) neutralizáló sűrítő t alkalmazunk, amelyek önmagában ismert módon, valamely cső anódája és a megelőző cső rácsa között vannak. A frekvenciakarakterisztika további befolyáso-45 lására az árammal átfolyt (rl) ellenállással a 2. ábra szerint (K) áthidaló sűrítő párhuzamosan kapcsolódik. Továbbá a felső és alsó erősítő ág két egyenlő fázisú pontja közé (C) összekötősűrítő van iktat-50 va, amelynek ,az a célja,, hogy nagyobb frekvenciájú rezgéseknél az erősítést fokozza. A 2. ábra szerinti, különböző egyenáramú potenciálon lévő ka.tódákkal felsze-55 rélt erősítő helyett a 3. és 4. ábra példaképen a találmány alapelvei szerint !készült, ugyanazon potenciálon lévő katódákkal felszerelt kapcsolásokat tüntet fel. A 3. ábra szerinti kapcsolásnál az egyes fokozatok között szükséges ellenfeszültsé- 60 geket áramátfolyta ellenállások létesítik, amint azt már a 2. ábra kapcsán az alsó erősítő ág utolsó két fokozata közötti kapcsolásra nézve kifejtettük. A frekvenciakar akté risztika javítására a 3. ábra sze- 65 rinti kapcsolásnál az egyes csövek közötti áramátfolyta csatoló ellenállá,sokkal párhuzamosan (K) áthidaló sűrítőket helyezünk. Hasonlóképen több (k) neutralizáló sűrítő a káros rácsanód-'kapacitásokat 70 egyenlíti ki, míg pl. a két (C) összekötőkondenzátor, amelyek a két erősítő ág egyenlő fázisú pontjai között foglalnak helyet, a frekvencia-karakterisztikát tovább javítja. 75 A 4. ábra a találmány alapelvei szerint készült erősítőkapcsolás további megoldási alakját tünteti fel, amelynél az egyes szakaszok katódái is közvetlenül kapcsolódnak egymással. A szükséges ellen feszült- 80 ség létesítése itt is áramátfolyta ellenállások révén történik, amelyek áramköre a 3. ábrával ellentétben az erőisítő áramkörtől el van különítve. Az áthidaló, neutralizáló és összekötő kondenzátorok- 85 nak itt is ugyanaz a feladatuk, mint a fent leírt megoldási alakoknál. A lentiekben leírt, kapcsolásoknál az erősítő bevezető része ellenfázisú, kivezető része pedig egyenlő fázisú volt. Ha laz erő- 90 sítőnek ellenfázisú kivezetését kell létesíteni, erre az 5. ábrán példaképen feltüntetett kapcsolás alkalmas. Itt két fentleírt kapcsolási rendszert kötünk össze egymással. Az első rendszer az (a—b) beve- 95 zeitő érintkezőktől az (Rl, R2) és (Rl' R2\ R3') csöveken át vezet a (c—d) kivezető érintkezőkhöz. A második rendszer (a—b)től az (Rl, R3, R4) és (Rl', R2") csövekcn át vezet az (e—d) kivezető érintkezőkhöz. 100 Ennél a kapcsolásnál az (Rl, R2) és (Rl', R2', R3'), valamint (Rl, R3, R4) és (Rl', R2") erősítési szakaszokban az erősítési foknak azonosnak kell lenni, amikor is a (c—d—e) kivezető érintkezőkön a kívánt 105 megerősített feszültség ellenfázissal lép fel, viszont az erősítő részarányosán elhelyezett áram- ós feszültségforrásainak minden hátrányos feszültségingadozása a kivezető érintkezőkön kompenzálódik. 110 Mármost több ilyen önmagában kiegyenlített erősítőrendszert egymás mögé kapcsolhatunk, avagy az 5. ábra szerinti kapcsolás alapelvét a megelőzően leírt kapcsolási alapelvekkel egyesíthetjük. 115 Az eddig megadott elrendezéseknek az