112490. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső és annak kapcsolása villamos rezgések erősítésére

— 4 — 8. ábra pedig egymás fölött, de egymással koaxiálisan elrendezett elektródarendszerű eső vázlata, mindbárom utóbbi függélyes részleges metszetben. 5 Az 1. ábrán vázolt csőnél az egyik (A) elektronpálya az (1) elektronforrás és (3) elektron íelfogószerv, a másik (B) elektronpálya a (4) elektronforrás és (6) elektiront'elfogósz.erv luizt van. Az 10 elektronforrásokat e íoganatosítási példánál külön-külön (2), il'letve (5) fűtőtestekkel fűtött emittáló felületek alkotják, melyek pl. az ismeretes elektroncsövekben használatos közvetett fűtésű katódákkal 15 egyező felépítésűek lehetnek. A két elektranpályát egymással a csőben levő (7) vezető kapcsolja sorba, mely a (3) elektron í el fogó szervet a (4) elektronforrással köti összia A CB) kivezetés arra való. 20 hogy vele aiz, összekötő (7) wizetőt, ha erre bármely okból, pl. visszacsatolás céljából, szükség van, valamely áramkörre vagy feszültségre kapcsolhassuk. Világos, hogy a (8) kivezetést a (7) vezeték 25 helyett a (3) vagy (4> szervek valamelyikéhez, is kapcsolhatjuk. A fentiek szerint az 1. ábra szerinti cső katódája az, (1) elektionímiás, ancdája a (6) elektronfelve veszn* . A katódált tartalmazó elek-30 ironpályában elhelyezett (9) rács vezérlőrácsként, az anódát tartalmazó elektronpályában elhelyezett (10) ráes pedig állandó potenciálra kapcsolandó. A (C) anódfeszüitsógforrást, ^és (D) kimenő-35

transzformátort tartalmazó kimenőáramkört pozitív sarkával a (6) anódához, negatív sarkával pedig az (1) katódához kapcsoljuk, melyhez egyben a bejövőáiTiamkörnek, pl. a, bejövőtranszformátor 40 (a) szekundartekercsének, másik sarka is kapcsolandó. Nyilvánvaló, hogy ha a (9) rács feszültséget nem kap, mindkét elektronforrás emittálván, az (1) és (6) szervekhez kap-45 csolt anódfeszültség hatása alatt a rendszeren bizonyos áram, és pedig, ha a (9) rács tökéletesen szigetelt, akkor mindkét (A) és (B) elktronpályán, pontosan egyenlő áram fog átfolyni, melyet az (1) 50 és (3) szervek között az (A) elektronpálya, a (3) és (4) szervek között a (7) vezető, a (4) és (6) szervek között a (B) elktronpálya vezet. Ha azonban a (9) rács vezérlőfeszültséget kap, az (A) elektronpályán át-55 menő elektronok egy részét visszatartja, ezen elektronpálya alkotta „térvezető" ellenállása tehát mintegy megnövekszik és így a rendszeren átfolyó áram erőssége csökken, azaz a cső lényegileg egy tetrodához hasonlóan működik, azzal a lénye- 60 ges különbséggel, hogy a bejövő és kimenő áramkörök közti csatolás igen lényegesen csökkent, minthogy a (9) vezérlőrács és (6) anóda közti kapacitás kicsi, mert térbelileg és villamosan távol vannak egy- 65 mástól, amennyiben a (9) rácson átmenő elektronok nem érik a (6) anódát és mert a (10) rács állandó pozitiv, az anódfeszültségnél célszerűen kisebb feszültségre lévén kapcsolva, védőrácshoz hasonló ha- 70 tása folytán a kapacitást igen kis értékűre csökkenti. A 2. ábrán látható cső az 1. ábra szerintitől abban különbözik, hogy az (A) elektronpályában a (13) segédelektróda, pl. 75 rács is van, mely a (14) vezetővel a cső (1) katódájá'hoz van kapcsolva és a (3) elektronfelfoigószervvel szomszédos. E rács arra való, hogy a cső esetleges rezgési hajlamosságát csökkentse és e célból 80 nem csak az (1) katódához kapcsolható, hanem kivezetéssel is látható el és állandó, pl. földpotenciálra kapcsolható. Egyébként a 2. ábrán az 1. ábrával azonos jelzések azonos szerveket jeleznek, a (8) 85 vezeték itt is pl. visszacsatolásra használható. Az 1. ábra szerinti cső anódáramanódfeszültség karakterisztikáiból megállapítható, hogy vele ugyanazt a hatást érhetjük el, mint egy ismeretes, nagyon 90 jó pentodával, azaz háromrácsos csővel, noha e csőben csak két rács van. A 3. ábrán az előzőkkel azonos jelzések szintén azonos szerveket jeleznek, e cső a 2. ábra szerintitől abban különbözik, hogy 95 a (B) elektronpályában a (10) segédelek • tródán kívül még a (11) segédelektróda, pl. rács is van, mely a (6) anódával szomszédos és a két elektronpályát sorbakapcsoló (7) vezetékhez, tehát ennek útján a 100 két segédelektródát tartalmazó (B) elektronpálva elektronforrásához és egyben az (A) elektronpálya (3) elektronfelvevő szervéhez van kapcsolva. Kettőnél több sorbakapcsolt elektronpályát tartalmazó 105 cső esetén a (11) rács, mely a katódával ís szomszédos lehet, akár az anódát tartalmazó elektronpálya clektronforrásához, akár a katódát tartalmazó elektronpálya elektronfelvevőszervéhez kapcsolható. A 4, ábra szerinti cső az előbbitől csak abb^n tér el, hogy a (11) rács a sorbakapcsoló (7) vezeték helyett az erősítőrendszer (1) katódájához van kapcsolva, és hoigy a kalódát tartalmazó elektronpályában csak a 115 (9) rács van. A 2., 3. és 4. ábráik szerinti csövekkel ugyanolyan, sőt jobb eredmények érhetők el, mint az ismeretes hexo-