112488. lajstromszámú szabadalom • Eljárás széntartalmú anyagok hidrogénezésére és olajok előállítására az eljárás maradékaiból

távol tar tani; egyutlal távoltartandók olyan anyagok is, melyek polimerizálást okoz­hatnak. Előnyösen úgy dolgozunk, hogy minden ö kiinduló anyaghoz a legkedvezőbb reak­cióíelléleleket előző kísérletben megálla­pítjuk és ezután a lugosság fokának, stb. meghatározásával a legkedvezőbb savfo­gyasztást kiszámítjuk. Ha a destruktív liid-10 rogénezés olyan maradékait dolgozzuk fel, melyek mintegy 20«/o szilárd anyagot tar­talmaznak, úgy például 2—8«o savval dol­gozunk, a kezelendő anyagra számítva. A savmennyiség felső halárát azok a vegyi 15 változások szabják meg, melyek túlkon­centrált sav hatására jöhetnének létre, szulfonálás, polimerizálás, kondenzálás, stb. következtében. A koncentráció alsó határa nem tartandó túl alacsonyan, kü-20 lemben túl sok víznek kellene a készülé­ken átmennie és az eljárás hatásfoka csök­kenne (a víz melegítéséhez szükséges ener­gia több költségbe kerülne és a készü­lék terjedelmét fölösleges módon növelni 25 kellene). Az előállított olajok aszialttarlalma oly alacsony, hogy kiválóan alkalmasak a destruktív hidrogénczésnek alávetett szén pépesítésérc. 30 Az eljárás közönséges vagy magasabb nyomás alatt foganatosítható. A fentismertetett eljárás szerint elvá­lasztott szilárd maradékok különböző mó­dokon dolgozhatók fel tovább, például ala-85 csony hőfokú deszlillálás, kokszolás vagy extrahálás útján és így még érlékes ter­mékeket adnak. A maradék magában vagy más anyagokkal való keverés után útépítő anyagként is használható. 40 A találmány szerint, destruktív hatású hidrogénczésnek alávetendő anyagokként különösen számbajöhetnek szilárd széntar­talmú anyagok, mint az összes szénfajták, a bitumentarlalmú szeneket és ligniteket 45 beleértve, szurok, pala, kátrányos homok és fa, azonban a folyékony anyagok destruktív hidrogénezésénél kapott mara­dékokat, mint kátrányokat, ásványolajokat, továbbá a desztillálás. átalakítás vagy ex-50 Irahálás útján ezekből előállított terméke­kéi szintén feldolgozhatjuk a .jelen el­járás szerint, amennyiben szilárd anyago­kat tartalmaznak. Az eljárást rendesen 350—500 C° közölt 55 foganatosítjuk, ha szilárd, kiindulóanyago­kat kezelünk és ezeket előnyösen szusz­penzióvá vag\r péppé keverjük nehéz olaj­jal, mely a folyamat egy előbbi fázisából származhat. í — A destruktív liidrogénezést célszerűen 60 katalizátorok alkalmazásával hajtjuk végre. Alkalmazható katalizátorokként megemlít­jük például a periódusos rendszernek má­sodik csoportjától a nyolcadik csoportjáig tartozó fémeket, különösen a negyedik 65 csoporttól a nyolcadikig tartozókat, mint például molibdént, krómot, wolframot, nránl, vanadiumot, mangánt, rheniumot, titánt, zirkoniumot, ónt, zinket, kad­miiimot vagy alumíniumot, leginkább ve- /ú gyüleleik alakjában vagy vas vagy kobalt vegyületeket, például oxidokat, foszfátokat, szulfidokat vagy karbonátokat. így például cinkoxid, cinkszulfid, továbbá kobaltszul­fid és vasszulfid nagyon megfelelőek. Ha- 75 logénvegyüleleket is felhasználhatunk ka­talizátorként, például nikkeljodidot vagy szerves halogénvegyületeket magukban vagy a fentebb említett femekkel vagy fémvegyülelekkel együtt. A katalizátorokat 80 hordozó anyagokra, mint pl. aktív szénre, aktív sziliciumdioxidra, apró barna szén­kokszra, fehérítőföldre, alumíniumra és más egyebekre vihetjük fel. Az alkalmazandó nyomás rendesen 20 85 atmoszféránál és szabály szerint 50 atmosz­féránál nagyobb. Általában azonban mint­egy 100, 200, 300, 500 sőt némely esetben még 1000 atmoszféra nyomás is tekintetbe jön. A reakcióiérben és a vele esetleg össze- 90 kötlelésben álló részekben lévő hidrogén­mennyiség nagyon változhat a kezelt ki­indulóanvag sajátságai vagy az elérendő cél szerint. Általában 500, "(500, 1000, 2000 vagy több köbméter hidrogént használunk, 95 normális hőfokon és normális nyomás alatt mérve, a kezeli széntarlalmú anyagok ton­nájára, de sokszor mintegy 3000, 4000 köbméter vagy még több hidrogént is használhatunk. 100 Különösen előnyös úgy dolgozni, hogy friss széntarlalmú anyagot folytonosan vi­szünk be a reakcióedénybe és a termé­keket folytonosan hozzuk ki onnan. Ha kívánatos, több reakcióedényt használha- 105 tünk, melyeket, különböző hőfokokon és' vag\T , ha szükséges, különböző nyomások alatt is tarthatunk és melyekben külön­böző katalizátorokat is használhatunk. Az eléggé átalakított reakció termékeket bár- no melyik reakcióedényből kihozhatjuk. Azo­kat az anyagokat, melynek még nem reagál­lak eléggé, visszavihetjük vagy egy másik edényben kezelhetjük. A reakciónál használatos gázok állhat- 115 nak hidrogénből magában vagy hidrogént tartalmazó elegyekből, például hidrogén és nitrogén vagy vízgáz elegyéből, vagy hidro-

Next

/
Oldalképek
Tartalom