112482. lajstromszámú szabadalom • Gáz- vagy gáztöltésű, izzókatódás egyenirányítócső, különösen nagy feszültségekhez

Megjelent 1935. évi julius hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMILEIRAS 112482. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Gáz- vagy gőztöltésű, izzókatódás egyenirányítócső, különösen nagy feszültségekhez-Allgremeine Elektricitáts-Gesellschaft cég Berlin. (N émetországr). A bejelentés napja 1934. évi augusztus hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi augusztus hó 17-ike. A találmány gáz- vagy gőztöltésű, izzókatódás egyenirányítócső, amilyent áramátalakítókhoz és különösen váltakozó feszültségek egyenirányítására alkalmaz-5 zunk. A találmány elsősorban azt célozza, hogy az egyenirányítócsövet hosszú élettartam és tekintélyes áramerősségek mellett különösen nagy feszültségekkel működtethessük. 10 A találmány értelmében az izzókatóda több egyes izzókatódából áll, melyek egyetlen izzókatódává vannak összekapcsolva és melyek mindegyike célszerűen kettős spirális, melyet úgy kapunk, hogy 15 aránylag vastag, spiralizált drótra aránylag nagyon vékony drót van szintén spirális alakban csévélve és e vékonyabb /drótnak nagyemissziójú anyagból, pl. báriumoxidból való bevonata van. A kü-20 lönböző részkatódák egymás mellett, előnyösen szimmetriásan a kisütőpálya (képzelt) középtengelye körül és erre merőlegesen vannak elrendezve. Különösen célszerű, ha négy részkatódát alkalmazunk, 25 oly elrendezésben, hogy mindegyik részkatóda kockának egyik oldala. A részkatódák célszerűen olyan közel vannak egymáshoz, hogy egymásra kölcsönösen meleget sugároznak. Az egész katóda így arány-30 lag igen kis kiterjedésű, mely körülmény a katóda és anóda közötti kisülési folyamat szempontjából nagyon előnyösnek bizonyult, különösen azért is, mert így a katódáról elpárolgó emittáló anyag (bárium) 35 nem juthat az anódához. Abból a célból hogy ezt különösen nagy mértékben biztosítsuk és ezzel a visszagyujtás jelenségének egyik okozóját kikapcsoljuk, az (egész) izzókatódát célszerűen „tető" alatt 40 helyezzük el, mely a katódáról esetleg elpárolgó anyagot (báriumot) az anódától nagy részben távoltartja. A tető célszerűen a katóda felé hajlított szélű fémlemez, melynek a katódalábon rögzített tartószerve egyidejűleg a részkatódák tartó- 45 szerve is. Az izzókatóda árambevezető drótjait célszerűen a katóda lábrésze tartja, úgy, hogy az árambevezetődrótok a lapított tartóláibba vannak beforrasztva. Az összes részkatódákat vagy pedig azok 50 csoportjait célszerűen párhuzamosan kapcsoljuk. A részkatódaként célszerűen alkalmazott kettősen spiralizált katódánál a fűtőáramot főképen a belső vastagabb drót vezeti. Az izzókatóda fűtőfeszültsége 55 előnyösen mintegy 4—5 Volt. A fűtőfeszültség célszerűen a kisütőcső gáz- vagy? gőztöltésének ionizáló feszültsége alatt van, amivel a katóda árambevezetődrótjai közötti zavaró kisüléseket messzemenően 60 elkerüljük. A találmány szerinti izzókatóda rendkívül hosszú élettartama mellett a lehető legnagyobb elektronemissziós áramot adja és ezt huzamos ideig meg is tartja. A nagy emissziójú anyag a részkatódákra erősen és nagy készletben tapad. Az említett tető alkalmazásával messzemenően elhárítjuk azt, hogy a katódáról esetleg elpárolgó nagy emissziójú anyag nyomai 70 az anódára vagy az anóda árambevezetődrótjaira kerüljenek. Az izzókatóda különösen célszerű megoldásának bizonyult a részkatódák olyan elrendezése is, melynél a részkatódák leg- 75 nagyobb méretükkel a kisütőpálya tengelyére merőleges síkban vannak. Előnyösen négy részkatódát (kettős spirálist) alkalmazunk, amikor is mindegyik részkatóda vízszintes síkban fekvő (képzelt) 80