112466. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék kemény testeknek, főleg metsző eszközök előállítására

Megjelent 1935. évi julins hó 15-én. [AGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRSÁG SZABADALMI LEIRAS 112466. SZÁM. — XVI/d. OSZTÁLY. Eljárás és készülék kemény testeknek, főleg metsző eszközök előállítására. Kratky Antal mérnök Wien. A bejelentés napja 1934. évi április hó 9-ike. A találmány eljárás és készülék, ke­mény testek, főleg metsző szerszá­mok és más munkaeszközök előállí­tására és két részre oszlik, nevezetesen 5 1. iaz ilyen szerszámokhoz és eszközök­höz szükséges kemény karbidok előállítá­sára és 2. a kemény testeknek előállítá­sára nehezen olvadó fémek vagy metal­loidok karbidjaiból, esetleg mitridekkei, 10 vagy más kemény testet adó anyagokkal keverve. Ezeket poralakjában fémpótlók hozzáadásával, vagy e nélkül nyomás alatt előzetesen alakítjuk, esetleg az ala­kítás után a zsugorodási hőmérsékletre 15 előzetesen felhevítjük és ezt követőleg nagy nyomáson és maigas hőmérsékleten sűrítjük. A találmány szerint ezt akként végezzük, hogy a sűrítéshez, vagy tömö­rítéshez szükséges felhevítést még a tö-20 mörítés előtt elektromos ellenállás-heví­téssel, pl. szénelektródákkal eszközöljük, amelyek közé az alakmás fölött elhelye­zett alaktestet bekapcsoljuk és a tömörí­téshez szükséges nyomást kölyűvel mért 25 ütéssel idézzük elő amely kölyű a felhe­vítés ideje alatt közbenső hézag hagyásá­val az alaktest fölött foglal helyet. Ily­in ódon a szorítópofák felhevüiósét elke­rüljük és a nyomás következtében az 80 alakdarab részecskéinek egymásra ková­asolódását érjük el. A találmány szerinti eljárással kapott termékek egyneműek és rendkívül tömörek és ennélfogva ke­ményebbek a osak sajtoláisnak alávetett. 35 vagy a kizárólag osak zsugorított termé­keiknél. Az eljáráshoz a találmány szerint ne­hezen olvadó fémeknek, vagy metalloi­doknak. mint pl. volfrámnak, uránnak. 40 molibdénn^k, titánnak, foórnak, cirkom­nak, tóriumnak és hasonlóknak nagyob­bára karbidjait használjuk fel, amlelyeket, elektromos árammal valamely közömbös, vagy redukáló gázban, vagy vákuumban akként állítunk elő, hogy szénnek és va- 45 lamely nehezen olvadó fémnek, vagy me­talloidnak benső keverékét először mint­egy 100 kg/cm2 , vagy ennél nagyobb nyo­mással pálcákká, vagy rudakká sajtol­juk, majd ezeket mintegy 1800—2200 C" 50 hőmérsékleten zsugorítjuk. E magas kar­índképző hőmérsékletelken az összes tisztát­lanságokat (mint oxidokat, alacsony ol­vadásfokú és elpárolgó fémeket, vagy me­talloidokat és más anyagokat) elpárolog- 55 tatás révén kiűzzük. Elegendő tehát mű­szakilag tiszta fémeknek az alkalmazása. Az ilymódon előállított karbid a legna­gyobb fokú tisztaságával tűnik ki, miért is rendkívül kemény, egynemű és mentes 60 a belső feszültségektől. Azonkívül előállí­tásukhoz már néhány percnyi időtartam elegendő. A karbidképződésnek e rendkí­vül gyors lefolyását úgy érjük el, hogy 1. a szenet és a fémet (metaJloidot) ösz- 65 iszekeverés után sajtoljuk és pedig a fel­hevítés előtt és 2. hogy magas reakcióhő­mérisékleteket alkalmazunk. A keverék sajtolása folytán a szénnek s a fémnek (metalloidnak) egyes szemícséi lényegesen 70 közelebb kerülnek egymáshoz, minek kö­vetkeztében a magas hőmérsékletek al­kalmazásával a reakció felette gyors le­folyású lesz. Az eddigelé alkalmazott módszereknél 75 a karbidképződés 1000—1400 C°-nál törté­nik és 2—4 órát igényel. Legtöbbnyire fémnek és szénnek laza keverékét alkal­mazzák, miként ezt dr. Skaupy „Metall­keramik" című műve ismerteti. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom