112459. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkohol rektifikálására
A főkokmna felső (4) részében gyűlnek össze a cefre illanó szennyeződései, mint pl. szénsav, ammóniák, acetáldehid, aceton, alifás aminők, könnyű észterek. Ezek 5 az anyagok a páriáit főalkotórészét képező ternér benzin-alkohol-víz elegyben nagy hígításban vaimnak jelen. Hogy ezeket extrabáljuk, az elegy egy részét elvezetjük, vízzt'l mossuk és a monott elegyet a 10 (10) dekantáló tartányba vezetjük. A felső benzindús réteg visszakerül a főkolonnába, az alsó, illanó szennyeződéseket tartalmazó réteget pedig a (11) kolonnába továbbítjuk, melynek felső részében az 15 előpárlatot koncentrált alakban kapjuk és 'lecsapolhatjuk. A messzemenően megtisztított vizes-alkoholos réteg a kolonna alsó részébe folyik le és onnan a (12) csövön át a főkolonnába kerül vissza. 20 A (9) dekantálóedényből a tisztított alkohol a kis (13) végkolonnába jut és azt ott ugyanazon segédeszköz felhasználása mellett, amely itt vízelvonószerként szerepel, azeotropikus desztillálás útján a kí-25 vánt fokra koncentráljuk. Figyelemreméltó, hogy közönséges víztelenítés esetében a (13) segódkolonma felső részében megint csak benzin-alkohol-víz ternér elegyét kapnák, melynek alsó rétege ugyan-80 olyan összetételű volina, mint maga a bevezetett folyadék. Ha tehát nem gondoskodnánk különleges fogásokról, a (13) segédkolon.nában végbemenő desztillálás teljesen hatástalan volna. A víztelenítő 35 sók, mint pl. káliumkarbonát alkalmazása kényelmetlen s így, ha erről lemondunk, a ternér elegy dekantálási viszonyait más módon kell javítanunk. Ez sikerül azzal, hogy segédelválasztó folyadékot alkalma-40 zunk, melynek hatása következtében a vizes rétegben lévő alkohol egy része a dekantált ternér elegy felső rétegébe vándorol át; a vizes réteget ezáltal vízben dúsítjuk. A segédelválasztó folyadéknak, 45 amelly kizárólag a dekantálás céljaira való, annyira illanónak kell lennie, hogy a (13) kolonna felső tányérjain maradjon, vissza. Ezenkívül vízben kevéssé, de mégis oldhatóinak kell lennie. Ennek a követel-50 ménynek megfelelnek többek között a metil- és etilacetát, benzol, izopropiloxid, stb.; ezzel szemben a ciklohexan vízben való teljes oldhatatlainsága miatt egyáltalán nem alkalmas. Ha ezeket a segódszeíre-55 ket kis mennyiségben adagoljuk, a minimális forráspontú ternér elegy kondenzá. lása után az alsó réteg térfogata csökken és a réteg víztartalma tetemesen megnövekszik. Ha pl. kevés metilacetát hozzáadása útján a (13) kolonna felső részében 60 a hőmérsékletet 68.5 fokról 65 fokra csökkentjük, az alsó réteg a következő összetételű lesz: elválasztószer 14 % metilacetát 18 % 65 alkohol 44 % víz 24 °/0 Ez az összetétel 65 súlyszázalékos alkoholnak felel meg. Ilyen körülmények között a ikoncentrá- 70 lás igen könnyen foganatosítható; a (13) kolonna párlatának a (14) elválasztóedényben elkülönített' alsó rétege a (15) segédkolonnába jut, hol azt a benne feloldott benzintől és metilacetáttól megszabadít- 75 juk. Innen mindkét vegyület körfolyamatban, a meghajlított (16) os-övön keresztül visszakerül a (15) kolonnába, míg a vizesalkoholos párlatmaradékot a (17) csövön újból a (4) főkolonnába vezetjük vissza. 80 Minthogy a (13) kolonnába kerülő alkohol 12.3% benzint tartalmaz feloldva, ez utóbbit folytonosan vissza kell vezetni, hogy az elválasztószier mennyisége a rendszerben állandó maradjon. Ebből a célból 85 (18)-nál néhány tányérral a kolonna feje alatt olyan övben, ahova metilacetát nem jut, elvezetőmyílást rendezünk el, melyen át a benzint a (19) cső útján a (4) főkolonnába vezetjük vissza. 90 A (13) végkolonna fenekéről a kívánt fokozatú tiszta alkoholt csapoljuk le. Ha a cefrék aránylag hígak, a (13) kolonna fűtése, melynek hőmérséklete alsó részén 78.5°, költséget nem okoz. Erre a 95 célra ugyanis a szesztelenítő kolonnából származó gőzök vagy a moslék melegtartalmának egy részét használhatjuk fel. A 104.704. számú szabadalomban ismertetve van már egy olyan berendezés, amely 100 ugyanilyen természetű elválasztós'zerekkel hasonlóan működik. Ennél az esetnél azonban abszolút alkohol előállítását célzó eljárásról van szó, tehát nem alkohol finomításáról. A két eljárás között tehát csak 105 látszólagos a hasonlóság, mert a két esetben egészen különböző folyamatok játszódnak le. A régebbi eljárásnál az, elválasztószer csak a kolonna felső részében fejt ki ha- 110 táist. Az egész folyamat úgy folyik le, mint egy közönséges koncentrálókolonnában, melynek felső tányérjai elválasztószert
