112448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fonatok, szövetek és más textiliák előállítására állati bőrből nyert rostokból, vagy ily rostok felhasználásával

— 183 — összeragadást és elszarusodást gátló fo­lyadékokkal. A duzzasztó vegyszerekkel lágyított bőrt a találmány e kiviteli módja szerint i úgy kezelhetjük tovább, hogy a bőrt bontó-, ill. foszlató-kezelésnek vetjük alá, oly körülmények között, amelyeknél a rostok, ill. rostpászmák feltárása össze­gubancolódásuk, esomósodásuk stb. nél­l kül megy végbe. Pl. úgy járhatunk el, hogy a felpuhí­tott bőrt, nedves állapotban, fésűkkel, villákkal, kaparókkal vagy más eféle szervekkel olymódon bontjuk szét, hogy i a fésűfogakkal stb. feltárt rostokat és restpászmákat, összegubancolódásuk stb. kizárásával, alkalmas alzatokra helyez­zük és ezeken a duzzadássziintető szexek­kel, mosószerekkel, pl. vízzel vagy vizes oldatokkal és víztelenítő szerekkel, pl. al­kohollal, acetonnal stb.-vel továbbkezel­jük őket. A rostokat és rostpászmákat felvevő alzat lvukgatott szállítószalag lehet. Emellett a bontószerkezet végiglhúzása és a szalag mozgása biztosítja a rostok és rostpászmák kívánt párhuzamosítását. A találmány másik kiviteli módja az, hogy a duzzasztás útján bonthatóvá tett bőrrészeket, pl. kőanyagból való, esetleg enyhén dűlő csatornákon egymás mögött elrendezett foszlató hengerek segélyével mechanikailag foszlatjuk és a feltárt ros­tokat, illetve rostpászmákat sebes víz­árammal elszállítjuk, majd alkalmas alj­zaton, pl. lyukgatott szállítószalagon le­rakjuk, amelyen továbbkezeljük őket. Amikor a rostanyagot az összeragadást gátló anyagokkal való kezelés újtán a kí­vánt fokig víztelenítettük és esetleg meg­szárítottuk, kártológépen vagy vele azo­nos hatású szerkezeten vezethetjük át. így sikerül a legegyszerűbb módon a rost­kötegeket rostpászmákká és esetleg ismét elemi rostokká, fibrillákká szétbontani. Az ismertetett kezelési módok egy­idejűleg alkalmazhatók, vagy szakaszo­san követhetik egymást. Bizonyos esetek­ben célszerű, ha a kezelési fokozatok mindegyikéhez, vagy némelyikéhez, pl., kártolás útján foganatosított finomfosz­latás csatlakozik. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy az anyagot csak a kezelés be­fejezése után vetjük alá finomfoszlatás­nak. így szívósság, egyenletesség, pászma­hossz stb. tekintetében a textilipari fel­dolgozás (fonás, szövés stb.) céljaira al­kalmas elemi rostokat kapunk. A rostokat, kitermelésük közben, tulaj- 60 donságaikat megjavító, vagy őket a to­vábbi feldolgozás bizonyos céljaira rend­kívül alkalmassá tevő szerekkel kezelhet­jük. Ily szerek pl. azok, amelyek a bőr­rostok hidrofil tulajdonságait csökkentik 65 vagy kiküszöbölik, a rostok rugalmassá­gát, simulékonyságát, göndörségét stb. megjavítják, festékfelvevö képességüket fokozzák stb. Ily szerek pl. a zsírok, ola­jok, pácok, lágyítószerek stb. Ezek a sze- 70 rek, a durva rostanyag kezelésénél, a ros­tok kolloidális tulajdonságait megváltoz­tató szerekkel együtt vezethetők be, vagy pedig ezek előtt vagy után alkalmazha­tók. 75 A kapott finom rostanyag önmagában vagy más textiliparilag feldolgozható ros­tokkal, pl. gyapjúrostokkal, a szokásos textilipari módszerek szerint dolgozható fel. Ha a rostanyagot nem kezeltük cser- 80 zőanyagokkal vagy cserző hatású szerek­kel, akkor ajánlatos a további feldolgo­zási termékek ily kezelése. A rostok pl. fonal vagy szövet alakjában kezelhetők valódi eserzőanyatgokkal vagy ú. n. lát- 85 szat-cserzőszerekíkel, pl. olajokkal, zsírok­kal, stb. Példák: 1. 1000 kg szokásosan meszezett bőrhul­ladékot 20 napig mésztejben, lég'hőmér- 90 sékleten tárolunk és illetve/vagy légköri levegő jelenlétében vagy anélkül, közön­séges vagy kissé fokozott hőmérsékleten magára hagyjuk és illetve/vagy enyhe hatású savakkal, pl. 1—5%-os ecetsavval 95 kezeljük. A fellazított bőranyagot nagyobb vagy kisebb fokú bontásnak, pl. a hollan­diban való foszlat ásnak vetjük alá; a ka­pott, lényegében rostkötegekből álló anyagot a fölös víztől, pl. kiprése- 100 lés útján, megszabadítjuk és a még megmaradt vizet alkohollal, vagy pedig alkohollal és acetonnal egymásután foga­natosított kezelés útján, többé-kevésbé kihajtjuk és a kapott rostos anyagot, mely 105 a még megmaradt vizén kívül, esetleg szerves folyadékot is tartalmazhat, alkal­mas készülékeken, pl. kártolókon stb. finom rostanyagokká dolgozzuk fel. A durva rostanyag tökéletes vagy messze- 110 menő szárítása nem szükséges. Bizonyos nedvességmennyiséget tartalmazó durva rostanyagot is feldolgozhatunk és a finom­foszlatást úgy végezzük, hogy esetleg e művelet közben csökken vagy távozik a 115 fölösleges nedvesség. A finom rostanyag a szokásos módszerekkel dolgozható fel

Next

/
Oldalképek
Tartalom