112448. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fonatok, szövetek és más textiliák előállítására állati bőrből nyert rostokból, vagy ily rostok felhasználásával

Megjelent 1935. évi julins hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI Wffifi SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 11^448. SZÁM. — XIY/a/1. OSZTÁLY. Eljárás fonatok, szövetek és más textiliák előállítására állati bőrből nyert rostokból, vagy ily rostok felhasználásával. Kari Freudenberg G. m. b. H. cég' Weinheim (Baden). A bejelentés napja 1934. évi október hó 25-ike. Ismeretes az állati bőr struktúrájának pl. duzzasztó folyadékkal való lazítása, a bőrnek ezt követő mechanikai szétdarábolása és a kapott nyersanyagnak vi-5 zes, ill. nedves állapotban műbőrré, műbelekké és más eféle anyagokká való feldolgozása. Azt a feladatot tűztük ki magunknak, hogy az állati bőrből, pl. marha- vagy 10 borjúbőrből vagy az ezek hulladékaiból kapott rostokat textiltechnikai célokra, pl. fonatok, szövetek és további feldolgozási termékeik előállítására alkalmassá tesszük. Az ilyfajta alkalmazásnak azon-15 ban az állati rostok kedvezőtlen, kolloidtulajdonságai állják útját, amelyek különösen a nedves rostanyagoknak többékevésbé száraz anyaggá való átalakításánál észlelhetők. 20 Ha, ismert módon, duzzasztószerekkel, pl. imésztejjel meglazított struktúrájú bőrt mechanikai úton szétdarabolunk, akkor vizes, ill. nedves vizes durvarostos anyagot kapunk, amely rostkötegekből áll, 25 ill. lényeges alkatrésziként ilyeneket tartalmaz. Ennek a nedves durvarostos anyagnak textilcélokra alkalmas finom rostokká való átalakítása azonban gyárilag kivihetetlen. A durvarostos anyagnak 30 melegítés utján — esetleg vakuumban — levegő átvezetése, vagy más eféle módon foganatosított szárításánál a rost kolloidális tulajdonságai, tapasztalataink szerint, kedvezőtlenül változnak meg. A ros-35 tok ugyanis összeragadnak, vagy elszarusodnafc, ridegek lesznek és könnyen re, pednek. Már leltárt rostok és rostkötegek könnyen kötegekké és rögökké ragadnak össze. Az így kapott szárazanyagnak a textilipari további feldolgozásához 40 szükséges finom rostokká való feldolgozására irányuló kísérletek azt mutatták, hogy a rostpászmák és kötegek nem bonthatók szét anélkül, hogy a rostok apró darabokra ne szakadnának. 45 A duzzasztószerekkel előkezelt állati, durvarostos anyagok összeragadási, ill. elszarusodási törekvése elsősorban nyilván arra vezethető vissza, hogy a rostok kolloidális tulajdonságai a víztelenítés 50 közben megváltoznak, másodsorban talán arra is, Ihogy a rostos anyagban bizonyos, az összeragadást megindító, ill. elősegítő kisérőanyagok vannak. Bebató kisérleteink alapján kitűnt, 55 hogy a fent vázolt nehézségek sikeresen kiküszöbölhetők, ha a fellazított bőrnek mechanikai uton történő durva szétbontása után, a szétbontás termékeit a bőrrostok kolloidális tulajdonságait akként 60 megváltoztatni képes szerekkel kezeljük, hogy zavaróik, pl. összeragadások, elszarusodások stb. többé nem lépnek fel és azután az így kezelt anyagot finomfoszlatásnaJk vetjük alá. 65 Ez pl. úgy történik, hogy a bőranyagból pl. kémiai, fizikai vagy biológiai fellazítás és mechanikai durvaaprítás utján kapott durva rostanyagot valamely vízzel keveredő szerves folyadékkal, pl. al- 70 kohollal, acetonnal stb.-vel kezeljük. E folyadékok egyrészt a rostok kolloid-tulajdonságait úgy alakítják át, hogy víztelenítésnél nem ragadnak össze, másrészt bizonyos, az összeragadást és elszaruso- 75 dást megindítani képes kisérő-anyagokat oldanak ki. Ily módon a durva rostanyag oly állapotba hozható, amely lehetővé te-