112441. lajstromszámú szabadalom • Körszövőszék tönmlőalakú szövetek előállítására

lyarn szerinti mozgása úgy megy végbe, hogy ez a mozgás fokozatosan a kör mentén tovaihalad, úgy amint a szövet képződik és ez a mozgás a gép körül 5 tovahaladó hullám benyomását kelti. A 4. ábra mutatja a belső vetülékhor­dozószerv elrendezését, mely lehetővé te­szi, hogy a nyüstök az (5) hajtókerekek helyén szabadon mozoghatnak, úgy hogy 0 a szövetben ritka helyek nem képződnek. Az 1. és a 4. ábrán a nyüstöket (18) és (19) jelzi. A nyüstök egymástól való tá­volsága az (5) hajtókerekek közelében kisebb és ez a távolság egyenletesen nö-5 vekedik, úgy hogy pl. a (32) ponton a normális távolságot elérjük, mely azután a legközelebbi (5) hajtókerék szomszéd­ságáig megmarad. A láncfonalak a (32) ponttól kezdődően a gépbe a sugár irá-U nyában haladnak addig a helyig, ahol a szövetet kötjük. Ennek folytán tehát ma­gák a nyüsitök biztosítják a láncfonalak kölcsönös távolságát. A (32) és (33) pon­tok között (4. ábra) az elkészített szövet > közelében két körívalakú, koncentrikus (34) és (35) vezetőfésű van (2. és 4. ábra), mely fésűk nyitott szádnál a 2. ábrán látható helyzetben vannak és a vetülék­hordozón a fonal számára levő szájnyí­) lások áthaladását megengedik. Ha a nyüstök a szádot zárják, az említett (34) és (35) vezetőfésük szintén záródnak, hogy a megfelelő időpontban a száddal együtt ismét nyissanak. A vezetőfésük 1 ezen nyitó- és zárómozgásainak célja minden egyes láncfonalnak helyes veze­tése abban ia zónában, amelyben a nyüs­tök között a normálistól eltérő egyenlőt­len távolság van, valamint annak meg­akadályozása, hogy a szádváltásnál ezek a láncfonalak szabadon és vezetés nélkül maradjanak, ami bekövetkeznék, ha mindkét vezető fésű a 2. ábrán látható helyzetben változatlanul megmaradna. A lánc a gépen két vagy több (36) és (37) fejfáról vagy csévéről fejtődik, me­lyek a gép felső részében vannak és ugyanígy fej'tődik a gép alsó részében elhelyezett fejfákról vagy esévélkről, amelyeket pl. (38) jialez. A fejfákról szár­mazó láncfonalak a (40) és (41) gyűrűk körül osizilanak el, amelyektől a nyüstö­kön át sugárirányban a géphez haladnak. Azt a hengert, mely a kész szövetet le­húzza és a vetüilékfonalak sűrűségét sza­bályozza, az 1. ábrán (42) jelzi, (43) pe­dig jicilzi azt a hengert, melyre a kész szövet felfokereselődik. Ezt a (43) hen­gert a (42) hengerrel való érintkezés ré­vén hajtjuk. A (9) vetülékhordoizókar 60 forgómozgását hasznosítjuk arra, hogy a (42) hengert forgassuk. A (46) gyűrű (1. ábra) határolja a szö­vött tömlő átmérőjét. A 4. ábrán meg-i állapítható, hogy a körívalakú (34) ós 65 (35) vezetőfésűkkel meghatározott átmé­rőitől kezdve a tömlő bármely kisebb át­mérővel előállítható, mivel a láncfona lak kölcsönös távolsága az össze® többi átmérők számára állandó marad. 70 A nyüstök felfelé és lefelé mozgását hajtott excentiarek segélyével érhetjük el. Az 1. ábra az alsó (19) nyüstöket mű­ködtető szerkezetet mutat. Ez az (50) hü­velyből és e hüvelytől hordott (51) excen- 75 térből áll. Az (50) hüvely szilárdan (52) ifogaskerékklejl van összekötve,, mely a függőileges (54) tengelyen tevő (53) fo­gaskerékkel kapcsolódik és hajtását a fő­tengelyről kúpkerékpáron át kapja. A 80 nyüstök, mint már említettük, szaka­szokra vannak osztva, melyek közül mindegyik egy-egy (55) tartót alkot, mely függőleges (56) vezető-rudakon felfelé és lefelé csúszhat. Ezek a vezetőrudak egy- 85 úttal a vetülékhordozók pályájának, va­lamint a gép egyéb részeinek támasz­tékai. Az (55) tartókon hosszabbítás van, mely kis (57) görgőt hord. Ez a görgő az 90 (51) excenter hornyával kapcsolódik. Az (51) excenter forgásánál a nyüsitartók egymásután felemelkednek és lesülyed­nek, ami a szád nyitását és zárását ered­ményezi. 95 Az (51) excenter fölé hasonló módon második (58) excenter van szerelve, mely (59) görgők siegélyével a (34) vezetőfésűk­kel közöl függőleges alternatív mozgást. A felső (18) nyüsitöket és a felső (35) 100 vezetőfésűket hasonló módon működtet­hetjük, úgy hogy a gép felső résziében excentereket rendezünk el, melyeket a rajz nem ábrázol. Amikor a vetülékfonalat a (8) és (9) 105 vetülékfonialhordozó hátrahagyja (1. és 2. ábra) a vetülékfonalat a vetülékhor­dozók körmozgása arra kényszeríti, hogy az a gép középpontja felé törekedjék és az előző vetülékfonalhoz érintőlegesen no csaJtílakozzélk, ami e gépnél feleslegessé Ítész minden olyan fésűt, melyre egyéb szövőszékeknél szükség van, hogy a vetü­lékfonalat az előző vetülékfonalhoz köze­lítse.

Next

/
Oldalképek
Tartalom