112429. lajstromszámú szabadalom • Világító kapcsolási kép villamos energia elosztóhálózatok ellenőrzésére

— 2 — Ezek a jelek a vezetékvégek megvilágítási állapota szerint pl. elektromiáignesesen vezéreltetnek. A jelek lehetnek a végek között fekvő vezetékszakaszon 5 aránylag egymástól nagyobb távolságban elrendezett jelzőlámpák, amelyeknek üzemi állapota ugyanugy változik, mint a hozzájuk tartozó vezetékszakaszok üzemi állapota. Ezek a vezetékszakaszok 10 más módon is lehetnek gyengébben megvilágítva, mint a kiemelendő részek, pl. úgy, hogy a vezetékegységek mentén alkalmazott lámpák számát megfelelően esökentjíik. Eljárhatunk úgy is, hogy e 15 vezetékszakaszokon a kivilágított szalagot keskenyebbre vesszük és elmehetünk addig, hogy a megvilágított szakasz nem is egyéb, mint egy szálvékonyságú fénysáv. Ez is elegendő annak a jelzésére, 20 hogy az illető vezetékszakasz bekapcsolt, vagy kikapcsolt állapotban van-e. A kivilágított kapcsolási kép még továbbmenően egyszerűsíthető úgy, hogy minden vezetékvégen csak egy lámpát 25 alkalmazunk, amely a szokásos kivitelű lámpaszekrényben van. A végeket kivilágító szalagdarabot a lámpaszekrénnyel egybe is építhetjük és ezt a szekrényt a kivilágított kapcsolási kép megfelelő 30 szakaszába építjük be. Az átmenet az erősebben kivilágított kapcsolási képrészekből a gyengébben, vagy egyáltalán meg nem világított kapcsolási képrészekbe, különböző lehet. így 35 pl. az erősebben megvilágított résznek az átmenete a többi részhez történhet derékszögben, vagy az átmenet lehet lépcsős. Különösen előnyösek az olyan átmenetek, amelyekből felismerhető, hogy 40 a gyengébben, vagy egyáltalán meg nem világított rész az erősebben megvilágított résznek folytatása. Ezt elérhetjük azzal, hogy az átmenet helyén a fényintenzitást fokozatosan csökkentjük. A 45 kivilágított végek az átmenetük helyén a többi vezetékszakaszba fokozatosan, pl. nyíl alakjában keskenyedhetnek. A vezetékszakasz kivilágított végeinek hossza, vagy szélessége változtatható az 50 ily vezetékszakaszban folyó áram intenzitásának megfelelően. Evégből pl. a kivilágított vezetékszakasznak a többi vezetékszakasz csatlakozási helyén ernyőző szerveket, vagy fényrekeszeket al-55 kalmazhatunk, amelyeket célszerűen elektromágneses úton, a vezetékben folyó áram függvényében vezérlünk. Ha a vezetékben áram nem folyik, akkor az ernyő, vagy rekesz a kivilágított vezetékszakasz egy részét lefödi, ha az áram 60 növekszik, úgy ennek a mértékében nyílik a rekesz, illetőleg tolódik az ernyő. A találmány részeit a rajz kapcsán magyarázzuk. A rajzban három (A, B, C) állomást vettünk fel. Az egyes állomások- 65 nak (1) a gyüjtősínei, (2) a generátorok, (3) a transzformátorok, (4) a teljesítmény kapcsolók és (5) a szakaszkapcsolók. Ezeknek a gépeknek, illetve eszközöknek az üzemi állapotát a rajzban vonalkázással 70 ábrázoltuk. Az egyes állomásokhoz (6—11) vezetékek csatlakoznak. A találmány értelmében ezeknek a vezetékeknek csak (e) végei megvilágítottak; ezt a végeknek vonalkázásával ábrázoltuk. A végeket az 75 ott elhelyezett lámpák világítják meg, melyek tokjait a rajzban szaggatott vonalakkal ábrázoltuk. A vezeték többi, a rajzban (v)-vel jelölt részei a szokásos vak kapcsolási képeknek megfelelően vannak 80 kialakítva. A leírt kapcsolási képeknél az összes ismert világító eszközök és módok alkalmazhatók, pl. a vezetékek végei, vagy más egyéb erősebben megvilágított részek 85 lehetnek különböző színűek, vagy azokat megvilágíthatjuk időnként felvillanó fényekkel, vagy különböző intenzitású fényekkel. E célból tetszőleges kapcsolásokat is alkalmazhatunk, pl. a képet kivi- 90 tágító lámpákat villamos vezetőkből és kapcsolókból álló, az ellenőrizendő hálózat másolatát képező hálózattal, az ismert feszültség-függőségi vagy áramfüggőségi kapcsolatban köthetjük össze. A feszült- 95 ség-függőségi kapcsolásnál a lámpák közvetlenül a megfelelő vezeték feszültségreléjén, vagy feszültség-átalakítóján át csatlakozhatnak, míg az áram-függőségi io kapcsolásnál az áramrelén, vagy áramátalakítón át csatlakozhatnak. Eljárhatunk úgy is, hogy a vezeték kivilágított egyik végét tisztán feszültség-függőségi kapcsolásban, másik kivilágított végét io pedig úgy csatlakoztatjuk, hogy feszültség" alatti állapotot osak akkor jelez, hogyha az ellenőrzendő vezetékszakasznak ez a része olyan kapcsolásban van, hogy áramot tényleg vezethet. ll A leírt berendezés villamos energiát elosztó hálózatokon kívül más áramló közegeket, pl. vizet, vagy gázt vezető hálózatnál is előnyösen alkalmazható.