112426. lajstromszámú szabadalom • Vízelhárító tetőszerelvény

— 2 — ban osztott, két félből tevődik össze. így tehát szerelés közben, midőn a (6) lapon keresztül a (9) szarufába erősítjük, szabadon verhetünk az egyelőre csupasz 5 (2) járdavasra. Ezután oldalról a (8) hüvely két felét összecsukjuk és a hézagokat mindenütt tömören clforrasztjuk. A (2) vasat úgy hajlítjuk vissza, hogy forrasztáskor a (8) hüvely minden részéhez jól 10 hozzáférhessünk. Forrasztás közben, természetesen, kellő óvatossággal járunk el, így pl. a (6) lap és a tető farészei közé cserépdarabot vagy egyéb tűzálló betétet teszünk. A (3) párnavas felerősítő végét 15 ugyanúgy készítjük, mint a (2) korlátvasét. A (6) lap oldalsó élei, mint a 7. ábrából látható, befelé hajlanak vissza. Az alaplap, célszerűen, a mindenkori tetőcserepek, pala, műpala, műkőcserép vagy 20 egyéb szokásos tetőfedő elem alakjára van szabva, mikor is az a tető rendjének megbolygatása nélkül helyezhető el. Amint a rajzból kivehető, a tető síkjában érkező víz akadálytalanul lefolyhatik 25 és a tetőáttörések sehol sem engedik keresztül a vizet. Ugyanígy van ez a felülről érkező vagy a szerelvény szárai mentében leszivárgó esővízzel is, mert a víz a szerelvényszárak visszahajló (5) ága 30 mentén nem tud felfelé hatolni, annak ellenére sem, ha a (8) hüvely lefelé néző vége szabadon nyílva áll. Ezt ahüvelyvéget oly magasra [esszük, hogy a víz a legnagyobb záporban és a legrohamosabb 85 hóolvadáskor se lephesse el azt. Elértük tehát abbéli célunkat, hogy a telőátlörés, gyakorlatilag, tökéletesen vízmentes legyen. Az is kivehető az ábrából, hogy a járda-40 vas az eddiginél szélesebb alapterületet fog át s a szarufa nagyobb darabjába kapaszkodik úgy, hogy az eddiginél stabilabbá válik. A vasszárak leírt visszahajlítása továbbá kellő rugózást biztosít 45 a szerkezetnek úgy, hogy ez, a tető külön, helyi igénybevétele nélkül is, minden irányban engedékennyé válik. A (6) alaplap és a (8) hüvely bármely oly anyagból lehet, amely hézagtalan varrattal a 50 helyszínén is elláthaló. Ez anyagnak, magától értetődően, szilárdnak is kell lennie. A 2. ábra villámhárító vezeték (10) bilincsét tünteti fel, melynek (11) tartóvasa ugyancsak az imént leírt módon döfi át 55 a tetőt. A 3. ábra lekerekítetten visszahajló (12) szártövet mutat. A 4. ábra szerint a szerelvény egyazon tetőátdöfő (13) szárának két visszahajló felerősítő vége van. Két ily felerősítő vég helyet többet is alkalmazhatunk aszerint, hogy 60 mily mérvű stabilitást kívánunk elérni; A 4. ábrából azt is láthatjuk, hogy a szerelvénynek a szártő visszahajtását áthidaló, a tetőt azonban át nem döfő (14) támaszléka van, mely (15) talpban végző- 65 dik. Az ilyen szerkezet még tovább fokozza a stabilitást és kiküszöböli az üzemben a szárlő visszahajtása miaLt keletkezhető hajlítóiivomalékokat. A (14, 15) támaszték alá, a (6) lap alatt, célszerűen, 70 valami fabetétet helyezünk el. Az 5. ábra szerint a visszahajló (16) szártőnek a (8) hüvely szabad végével szemben levő (17) vízvető válla van ami még tökéletesebben elhárítja azt a 75 veszélyt, hogy a víz, az (5) szárrész mentében, felfelé szivároghasson vissza. A 6. ábra oly (18) horgonyt tüntet fel, amilyent kémények, zászlórudak, stb. kikötéséhez szoktak használni. Az ábrából 80 kivehető, hogy a szártő visszahajtása nem akadálya annak, hogy az ilyen horgony továbbra is csavarmenetekkel kapaszkodjék a szarufába. Amint az ábra eredményvonallal jelzi, a (18) horgony tetőátdöfő 85 szára, tőben való visszahajlása után, a felerősítő szárvég vagyis a csavartengely irányába lér vissza, ami megkönnyíti a szerelvén}' becsavarását. Szabadalmi i(fények: 90 1. Kéményseprő járdavas, villámhárító, vezetéktartó, antennaárboc, kémény horgony vagy egyéb, tetőátdöfő letőszerelvénv, melynek jellemzője a szerelvénynek tőben felerősítő vége felé vissza- 95 hajló, majd szabad vége felé rendeltetésszerűen befejeződő, tetőátdöfő szár. 2. Tetőfedő elem az 1. igénypontban védett szerelvényhez, melynek jellemzője a tetőfedő elem alaplapjához erő- 100 sített, a tetőáttörésadó helyet vizzáróan közrezáró és a tetőszerelvény visszahajló szártövét lazán közrefogó, szabad végével pedig az elemnek alaplapjára néző, vízzáró köpenyű hüvely. 105 3. Az í. igénypontban védett szerelvén}* kivileli alakja, azzal jellemezve, hogy a szerelvény egyazon telőáLdöfő szárának két vagy több visszahajló, felerősítő vege van. 110 4. Az 1., valamint a 3. igénypontban védett szerelvény kiviteli alakja, melynek jellemzője a szerelvénynek a szártő visszahajtását áthidaló, a tetőt azonban át nem döfő támaszték. 115 5. Az 1., valamint a 3., úgyszintén a 4. igénypontban védett szerelvény kiviteli