112423. lajstromszámú szabadalom • Villamos túláramkapcsoló önműködő és kézi működtetésű pillanatkikapcsolással és kézelvaló újbóli bekapcsolással

— 2 — alaplemez és egy másik (21) szigetelőlemez között van elhelyezve és a feltüntetett megoldási példában két (22) kontaktustömbből vagy csapból áll (3. ábra), 5 amelyeket két (23) áramvezetőrugó egymáshoz szorít. A kontaktusok szétválasztását a (24) kapcsolórész végzi, mely elől a szigetelőanyagokból álló (25) elválasztó nyelvet hordja, a (26) nyomórugó ha-10 tása alatt áll es felfelé nyúló (27) toldatánál fogva közvetlenül a (9) rögzítőkilincs (15) szélével kapcsolódik. A kontaktusszerkezet azonban, ugyanazon eredménnyel, két helytálló, rugónélküli kon-15 taktusból és rugóhatása alatt álló, mozgatható kapcsoló hídból is állhat. A (21) szigetelőlemez alatt az önműködő kiváltószerkezet van elhelyezve (1. ábra). E szerkezet a főáramkörben lévő (31) mágnescsévéből és a (32) vasmagból 20 áll, mely a (33) horgonnyal működik együtt. A (33) horgony a (35) kétíémes (bimetall-) csíkon (4. ábra), ennek közepe táján van megerősítve, míg magának a (35) fémcsíknak egyik vége a (36) szi-25 getelőrészen kétpólusuan van befogva, másik, szabad végében pedig (37) nyílás van, melybe a szigetelőanyagból álló (39) nyomórúd (1. ábra) (38) csapja hatol; a (39) nyomórúd mindkét (1) és (21) szige-30 telőlemezien jár át, felső vége pedig (40)nél ferdén van lemetszve, ahol is a ferde felület a (9) kilincs (16) nyúlványának pályájába esik. Az (1) és (21) szigetelőlemezeket (fel 85 nem tüntetett) megerősítőelemek, pl. csavarok tartják össze és az egészet (fel nem tüntetett) tok zárja körül, mely a kapcsolónak alzat- vagy dugóautomatául való alkalmazása szerint megfelelően van 40 kialakítva. A leírt önműködő kapcsolás működési módja a következő: A) Kézi bekapcsolás. Az 1. és 2. ábrán szemléltetett kikapcsolt helyzet a nyo-45 mógomb felső helyzete révén kívülről felismerhető. Bekapcsolás céljából a (4) gombot a (11) és (26) rugók hatása ellenében lenyomjuk, mindaddig, míg a (9) rögzítőkilincs (8) csapjai a (7) bőviile-30 tekbe nem jutottak (5. ábra). Eközben a (9) rögzítőkilincs (15) széle, rövid csúszás után, a (24) kapcsolórész (27) toldatait maga előtt tolta és a (24) kapcsolórész-c a kikapcsolt helyzetbe szorította, amikor 55 is a (22) kontaktusok, rugóik hatása alatt, záródtak. Közvetlenül a véghelyzet (5. ábra) elérése előtt a (16) kilincstoldat már a (39) nyomórúd ferde (40) felületéhez ütközik és az utóbbin kissé felfut, minek folytán a kilincs (15) széle a csú- 60 szópályáról kissé leemelkedik és így a rögzítőkilincses kapcsolódás mélysége csökken. A rögzítőkilincs véghelyzetét a 6. ábrán nagyobb léptékben szemléltettük. Mint látható, a (9) rögzítőkilincs a 65 kézi bekapcsolásnál egyúttal a (4) nyomógomb és a (24) kapcsolórész közötti nyomásátvivő elemül hat. A (11) visszaállítórugók a véghelyzetben nem képesek a (4) nyomógombot 70 visszavezetni, mert a jóval nagyobb feszerejű (26) kapcsolórugó a (8) csapokat oly erősen szorítja a (7) bővület jobboldalához, hogy a fellépő megakasztás ereje nagyobb, mint a (11) visszaállító- 75 rugó ereje. A (6) hasítékok ferde elhelyezésével, egyébként azonos működési mód mellett, a nyomógomb szükséges löketmagasságát csökkenthetjük. 80 B) Kézi kikapcsolás. Ha a már alsó helyzetben lévő nyomógombot fokozott erővel még" kissé lejebb nyomjuk, úgy a pillanatkikapcsolás következik be és pedig a következő módon: A nyomógomb 85 (4') alsó felülete a rövid emelőkarokul ható (13) toldatokat, hacsak egészen kis mértékben is, lefelé nyomja, minek folytán a (9) kilincs másik, (15) vége felemelkedik és a (24) kapcsölórész (27) toldatait 90 szabaddá teszi, amikor is a (26) kapcsolórugó a (24) kapcsolórésznek hirtelen zárómozgását idézi elő. A kikapcsoláshoz szükséges nyomás a nagy emelőáttétel és a kilineses kapcsolódásnál lévő surló- 95 dási ellenállás folytán, jóval nagyobb, mint a bekapcsoló nyomás és így a bekapcsolás alkalmával szándékolatlan újbóli kikapcsolódás nem következhetik be. Ezenkívül a szükséges kikapcsolónyomás 100 nagysága a (13) toldatok méretezése révén tetszőlegesen szabható meg. A kilineses kapcsolódás megszűntével a (26) kapcsolórugónak a (8) csapokra gyakorolt nyomása . is megszűnik, minek 105 folytán a (11) visszaállító rugók a (9) rögzítőkilincset és a (4) nyomógombot a felső helyzetbe vezetik vissza. A gömibfejes (18) csapnak az a feladata, hogy a nyomógomb helyzetét a no (9) rögzítő kilincstől függővé tegye, különösen pedig, hogy meggátolja azt, hogy a nyomógomb (pl. függő felszerelésnél) a kilincs lenyomott helyzetében a felső helyzetbe mozogjon. Ekként tehát a 115 nyomógombról a kapcsolási helyzetet minden esetben fel lehet ismerni.