112421. lajstromszámú szabadalom • Kemence nyomás iránt érzékeny brikettek folytonos desztillációjára

Megjelent 1935. évi julius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112421. SZÁM. — II/C. OSZTÁLY. Kemence nyomás iránt érzékeny brikettek folytonos desztillációsára. Delkeskamp Clemens áll. építőmester Wiesbaden. A bejelentés napja 1934. évi julius hó 10-ike. A találmány kemence nyomással szemben érzékeny brikettek folytonos desztillációjára (karbonizációjára). Ama törekvésben, hogy brikettek desztillációjánál a ke-5 mencén áthaladó mennyiséget növeljék, megkísérelték folytonos üzemű normális (kb. 350—400 mm) szélességű kamráknak egymásmelletti elrendezésben való használatát, amilyenek a gázművek kemencéi-10 ben használatosak. Brikettek desztillációjánál többnyire az a cél, hogy reakcióképes tüzelőanyag állíttassák elő, úgy hogy csak aránylag alacsony hőmérsékletek (kb. 500—600 C°) alkalmazhatók. Kitűnt, hogy 15 ily hőmérsékleteknél a szokásos szélességű kamrákkal nem érhetők el kedvező eredmények, mert az előállított brikettek összetétele nem egyenletes, vagy pedig a hőkezeléshez szükségelt idő túlságosan hosz-2u szú. A közönséges kamrás kemencéknél brikettek desztillációja alkalmával továbbá az a hátrány lép fel, hogy az érzékeny briketteket a nagy anyagnyomás szétrombolja. Nagyszámú keskeny, a hőtechnikai kö-25 vetelményeket kielégítő kamrának az eddig ismert kemencékben való használata nem gazdaságos és bizonyos kamraszélességlől kezdve lehetetlen. Avégből, hogy a desztillálandó anyag a kamrákon egyenletesen 30 haladjon végig, rendszerint minden egyes kamrát külön adatoló- és kiszállítószerkezettel látnak el. Ha mármost a kamra szélessége nagyon kicsiny, úgy az egyes, kiszállítószerkezetek elrendezése helyszűke 35 miatt nagyon nehéz vagy egyáltalán lehetetlen. Alacsony hőmérsékletek alkalmazásánál a használatos kamrás kemencéknek fűtése sem gazdaságos. A találmány ezeket a hátrányokat megszünteti. A találmány szerinti kemence kí- 40 vülről fűtött, felül nyitott keskeny retorták sorából áll, amelyek körben vannak elhelyezve és amelyeknek közös kiszállítószerkezetük, valamint közös, mechanikusan hajtott elosztóelcmekkel ellátott adagoló- 45 szerkezetük van. Keskeny retortákon kb. 100—200 mm széles retorták értendők. Ily csekély szélességeknél a meleg a kamrákat még alacsony hőmérsékleteken is gyorsan járja át. Azonkívül a beadatolt anyag 50 hőkezelésének egyenletességét is elérjük, mert a keskeny re tortáknál a szélek övezete és a retortaközép közötti hőmérsékletkülönbség kisebb, mint a széles kamráknál. A retorták csekély szélessége to- 55 vábbá azzal az előnnyel jár, hogy a retortákon végigvándorló anyag a közel egymáshoz, egymással szembenfekvő falakon súrlódásánál fogva megtámaszkodik úgy, hogy az alsó rétegekben nem hat az anyag 60 teljes nyomása. A retortáknak körben való elrendezése gazdaságos és kényelmes tüzelést, valamint közös adatoló- és kiszállítószerkezeteknek szerkezetileg egyszerű módon való alkal- 65 mazását teszi lehetővé. Azzal, hogy a retorták felül nyitottak és hogy külön mechanikai elosztóeszközök vannak alkalmazva, a brikettanyag kíméletes betáplálása válik lehetővé. Az anyagnyomásnak 70 a retorták belsejében való további csökkentésére az egyes retorták hossztengelyei a találmány szerint rézsútos elrendezésűek; a találmány egyik kiviteli változatánál azok hengerfelületen csavaralakban futnak vé- 75 gig. A retortákat emellett egymástól közök választhatják el, mely közökben a fűtőcsatornák vannak vagy pedig a retorták V