112405. lajstromszámú szabadalom • Zörejelnyomó

_ 4 — sodik detektorának vagy az első vagy má­sodik audiofrekvencia-erősítőnek csövét. A most ismertetett kapcsolás működési módját a 2a—2f ábrák nyomán ismer-5 tétjük. A 2a ábrában az ordináták a (11) erősítő bemenő körében (1. ábra) fellépő rádiófrekvencia-feszültségeket, az abseissa pedig azokat a frekvenciákat tűnteti fel, amelyekre a (15) bemenő kört hangol-10 juk. A (10a) görbe a (11) cső rácsába vezetett feszültség görbé je, ha a bemenő kör valamely közepes erősséggel vclL jel (10) át­vivő-frekvenciájára van hangolva. A (41a, 42a) görbék szintén a (11) cső rácsfeszült-15 ségi görbéi, ha a (15) kör csekély, ill. nagy intenzitással vett jelek (41) és (42) frekvenciáira van hangolva. (43a) azok­nak a feszültségeknek görbéje, amelyek légköri szórási zavarok, valamint meg-20 előző erősítő-fokozatokban fellépő csözöre­jek folytán és más okokból jutnak a (11) csőbe. A 2b ábrában (44b) a (11) csőben fel­lépő rádiófrekvencia-erősítés görbéje, ha 25 a (15) és (21) köröket a 2a ábra szerinti frekvenciakörzetben hangoljuk. A görbé­nek nagyjában egyforma rádiófrekvencia­erősítést mutató (43b) részei a 2a ábra (43a) görbéjével ábrázolt alapzörej crő-30 sítési fokát adják meg. A (44b) görbének (40b, 41b) és (42b) részei a rádiófrek­vencia-erősítés csökkenését mutatják, ha a (15) és (21) körök a (40, 41), ill. (42) jelfrekvenciákra vannak hangolva. 35 A 2c. ábrában a (44c) görbe a (13) csőnek csúcs-audiofrekvencia bemenő-tel­jesítménye. A (43c) részek az 1. ábra (43a) görbéjével szemléltetett alapzörejnek erősiLésétől eredő csúcs-bemenőfeszültsé-40 gek. A (40c, 41c) és (42c) részek a (40, 41) és (42) állomások vételénél fellépő csúcsfeszültségek. A szaggatott vonallal raj­zolt (47) görbe a (22) rácslevezető-ellen­állásban fellépő feszültségek középértéke. 45 A (47') görbe annak a feszültségnek kö­zépértéke, ameljr lényegesen nagyobb alap­zörej-szintájra jellemző, amint azt az alábbi leírás bővebben megmagyarázza. Valahányszor a (22) ellenállásban fel-50 lépő feszültség bizonyos, előre meghatá­rozott értéken túl növekszik, amit a rádió­frekvencia-erősítésnek a 2b. ábra (45) pont­jától kezdve végbemenő csökkenése jelez >— feltéve, hogy a köröket balról-jobbra 55 hangoljuk — a (14) cső mindig oly elő­feszültséget kap, hogy az andóárama meg­szakad, amikor is a (13) cső rácsán az; elhallgattató előfeszültség eltűnik. Ez az­után a (13) cső audiofrekvencia-crősítését vonja maga után (2d. ábra), amelyben a 60 (40d, 41d) és (42d) részek azt az audio­í'rekvencia-erősítést szemléltetik, amely ak­kor keletkezik, ha a vevőköröket a (40, 41) és (42) jelek frekvencia-körzetében han­goljuk. Megjegyzendő, hogy a 2d. ábra 65 szerinti görbék (45d), ill. (löd) oldalai me­redek csésüek. Az erősítésnek ez a gyors változása akkor lép fel, ha a (22) ellen­álláson átmenő detektorfeszültség közép­értéke tetszőlegesen beállítható pontokon 70 megy át, amelyek a (45c)-vel, illetve (46c)­vel vannak megjelölve. A (22) rácsleve­zető-ellenállásban a középfeszültséget fel­tűntető görbe e pontjai között a detektor­körre aránylag egyenletes erősségű jelek 75 jutnak. A 2e. ábra a (11) és (13) csövek kom­binált erősítését szemlélteti. A (40e) görbe részei az egyes erősítő csövek hatását szemlélteLik. Az audiofrekvencia-erősítés- 80 nek a (40'e) rész felel meg, rádiófrekven­cia-erősítés bevágásának (1. 2b. ábra) a (45e) és (46e) pontok közötti rész. Az audiofrekvencia-erősítés csökkenését a (40"e) vonalszakasz jelzi. 85 A vevőkészüléknek audiofrekvencia-ki­menőteljesítményét a (40f), ill. (41f), ill. (42f) görbék jelzik (2f. ábra), amelyek az összes kimcnőteljesítménvt tüntetik fel. ha a (40), ill. (41). ill. (-Í2) jelek írek- 90 venciájára hangolunk. Az audiofrekvencia-cső anódáramának el­vágását a (22) rácslevezető-ellenállásban fellépő! középfeszültségi érték állapítja meg; ez okból, ha a zörej erős, a zörejei- 95 nyomó csőkörök karakterisztikáitól függő­ségben, a (23) kondenzátorban és a (22) ellenállásban elegendő feszültség fog fel­lépni, amely a (13) audiofrekvencia-erősítő előíeszültségét csökkenti, úgy hogy zörej 100 mégis átjut, ámbár nem fogunk állomást. Mint már említettük, az a pont, amely­ben a (14) csőnek oly előfeszültsége van, hogy anódáram nem folyik és ezáltal a (13) cső blokkozó ellenállása megszűnik, 105 kézzel könnyen úgy állítható be, hogy azok­nak a sajátos feltételeknek felel meg, ame­lyeknél a zörej kisebb-nagyobb része el­nyomódik. Ennek a berendezésnek célszerű kivitelénél árnyékolt rácsú csövet alkalma- 110 zunk zörejelnyomó (14) csőként és beállít­ható árnyékoló rács-potenciált használunk. Ez elrendezés folytán az anódáram levá­gása úgy állítható be, hogy a (22) ellen­állásnál az audiofrekvencia-erősítés meg- 115 indításához szükséges feszültséget, jel tá­vollétében, nem kapjuk meg. Az e hatás elérésére alkalmas kapcso-

Next

/
Oldalképek
Tartalom