112403. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hidrogén-szuperixid előállítására lepárlás útján

Megjelent 1935. évi julíus lió 9-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112403. SZÁM. — IV/h/1. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés hidrogénszuperoxid előállítására lepárlás útján. Deutsche Gold- und Silfoer-Scheideanstalt vormals Roessler Frankfurt a/M. mint dr. Ludwig; Hess Berlin-Friedenau jogutódja. A bejelentés napja 1934. éri iebruár hó 10-ike. Németországi elsőbbsége 1933 évi augusztus hó 14-ike. A találmány hidrogénszuperoxidnak olyan folyadékokból, pl. persavak, vagy persók oldataiból való előállítására vonatkozik, melyek csőalakú lepároló készülé-5 kekben elpárologtatva hidrogénszuperoxidot adnak le. Perkénsav kénsavas oldatainak, vagy perszulfátoknak átáramoltatása álló, kívülről fűtött csöveken s az így keletkezett 10 hidrogénszuperoxidgőzöknek a folyadék áramlási irányával ellenáramban felülről való lepárlása már ismeretes. Ismeretes továbbá a .perkénsav- és perszulfátoldatok-Tiak alulról felfelé való, álló fűtött csö-15 vekbe való beszívatása is, miközben a képződött hidrogénszuperoxidgőzöket a folyadék áramlása viszi a csövön át. Az ismertetett eljárásoknak azonban az a hátránya, hogy a lepárlási folyamat — a 20 folyadéknak és az ebből keletkezett gőzöknek aránylag szűk csöveken való áramlása következtében — nem egyenletesen, hanem lökésszerűen megy végbe. A hidrogénszuperoxidnak gyakorlati érte-25 lemben vett tökéletes kitermeléséhez azonkívül igen hosszú lepárolócsövek alkalmazása szükséges, vagy pedig a lepárlást külön-külön, álló csövekben fokozatosan kell lefolytatni. 30 A találmány szerint a hidrogénszuperoxidot leadó folyadékok lepárlását oly vízszintesen elhelyezett csövekben végezzük, melyeknek fűtése belső fűtőtérben történik, s mely ezenfelül még kívülről is 35 fűthető. Az 1. ábra a találmány szerinti csöves elgőzölögtető berendezés egy példaképen! kiviteli alakját mutatja, mely a vízszintesen fekvő (a) lepárolócsőből, az ebben elrendezett (b) fűtőcsőből s a.z (a) lepárolócsövet körülvevő (c) külső csőből áll. A gyűrűalakú (d) lepárolótér tehát a beilső (e) s a külső (f) fűtőtérrel van elhatárolva. A vízszintes csöves elgőzölögtetőt előnyösen úgy tartjuk üzemben, hogy a (d) 45 gyűrűs téren átáramló folyadék elgőzölögtetését főképpen a belső fűtés idézi elő. A (b) belső fűtőcső célszerűen jó hővezefőanyagból, pl. az eljárásra alkalmas fémből, elsősorban ólomból, vagy ólomötvö- 50 zetből készül. Az (a) lepárolócső ugyancsak fémből, pl. ólomból lehet. Hogy az (a) ólomeső összenyomódását megakadályozzuk, miután a hőhozzávezetés főképpen az (e) belső fűtőterén át történik, a 55 cső fala arányílag vastagra készíthető, vagy pedig a külső (f) fűtőtérben csak alacsony gőznyomással dolgozhatunk. Ugyanez okból a lepárolócső rosszabb hő vezetésű anyagból, pl. kerámiai anyagból, 60 mint poreellánból, kőagyagból, vagy hasonlóból készülhet. A küilső (f) fűtőtérrel határos külső (c) cső tetszőleges, alkalmas anyagból való lehet. Több, a találmány szerinti belső fűtés- 65 sel ellátott csövet egy közös, az összes csövek külső fűtését együttesen ellátó fűlőtérben is elrendezhetünk. A találmány gyakorlati kivitelekor több vízszintes elgőzölögtetőt előnyösen olykép 70 kapcsolunk egymás mögé. hogv a folyadék az első elgőzölögtetőn való átáramló,sa után a másodikba, abból a harmadikba és így tovább kerüljön. Az ilyképp