112394. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisütőcső

Megjelent 1935. évi junius lió 15.-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁQ 1§||gP SZABADALMI LEÍRÁS 113394. SZÁM. VIl/ll. OSZTÁLY. Elektromos kisütőcső. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég1

Eiudhoveii-beii (Hollandia). 2. Pótszabadalom a 108956. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1933. évi február hó 6-ika. Kémetországi elsőbbsége 1932. évi szeptember hó 26-ika. A 108.956. 1. sz. törzsszabadalmunk fémgőzt tartalmazó olyan elektromos kisütőcsövet véd, amelynél a kisütőcsövet kettősfalú burkolat veszi körül és a but'ko-5 lat falai között levő tér zárt és evakuált. Evakuált téren olyan teret kell itt érteni, amelyben a gáznyomás a légköri nyomásnál kisebb, sőt esetleg nullával egyenlő, úgyhogy ez a tér hőszigetelést eredmé-10 nyez. Ennélfogva a kisütőcső magasabb hőmérsékletet vesz fel, ami a csőben levő fémgőz nyomását növeli. Ez a kivitel különösen fontos olyan csövek esetében, amelyek nehezen illanó fémeket, pl. nát-15 riumot tartalmaznak. Azt találtuk, hogy a kettősfalú burok révén előidézett hőszigetelésnek néha az a hátránya, hogy a kisütőcső árambevezető huzalainak beolvasztási helyei a cső 20 üzeme folyamán túlságosan magas hőmérsékletet vesznek fel, ami a cső szóbanforgó helyeinek megrepedésére vezethet. Találmányunk szerint a jelzett hátrányt úgy hárítjuk el, hogy a csőfal ama 25 helyét, amelybe az árambevezető huzalok be vannak olvasztva, a kettősfalú burokból kinyúlóan rendezzük el. Ennek folytán a beolvasztási hely hőmérséklete a megengedett maximális határon alul nm-30 rad és így a beolvasztási hely megrepedésének veszélyét megelőzzük. A cső aljzatának abban a részében, mely a beolvasztási helyet körülveszi, előnyösen szellőztető nyílásokat alkalmazunk, amivel el-85 érjük, hogy a beolvasztási helyre átvitt hő elvezetése kedvezőbb. Ajánlatos, ha azt a helyet, amelyen a cső aljzatának nyitott vége a csőfalhoz fekszik, hőszigetelő anyaggal töltjük ki. Találmányunkat még részletesebben a 40 rajzon vázlatosan ábrázolt foganatosítási példája kapcsán fogjuk elmagyarázni. A rajzon (1) jelöli az elektromos kisütőcsövet, mely a földalkalioxiddal bevont (2) izzókatódát és két gyűrűalakú 45 (3) anódát tartalmaz. Az elektródák (4) sarkhuzalait szigetelőanyagból, pl. magnéziumoxidból való (5) csövecskék veszik körül. A sarkhuzalok és az ezeket körülvevő csövecskék (6) tárcsán hatolnak át, 50 mely krómvasból vagy csillámból készült és melynek széle a kisütőcső falához fekszik, úgyhogy a kisütőcsövet két részre osztja. A kisütőcső kényelmesebb evakuálása céljából a (6) tárcsán szűk, 55 hosszú csövecskét dughatunk át. Az elektromos kisülés a cső alsó részében megy végbe az izzókatóda és a két anóda között. A cső nemes gázt, pl. neont és ezenkívül nátriumgőzt tartalmaz, mely célból 60 a cső alsó részébe kevés fémes nátriumot vezettünk be, mely üzemközben elpárolog. Az elektródák árambevezető huzalai a kisütőcső felső végébe vannak olvasztva, 65 mely célra ezen a csővégen (7) lapítást készítettünk. A kisütőcső (8) aljzattal van felszerelve, mely alkalmas anyagból, pl. a „Philite" védjegy nevén ismeretes műgyantából vagy üvegből készült. Ezt az 70 aljzatot nyitott végén a cső falához ragasztjuk. Azt a helyet, ahol az aljzat a csőfalhoz fekszik, hőszigetelő anyaggal, pl. a (9) azbeszttel töltjük fel. Az aljza-