112393. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony szénhidrogének átalakítására nemkondenzálható gázalakú szénhidrogénekké

Megjelent 1935. évi junius lió 15.-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112393. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás folyékony szénhidrogének átalakítására nemkondenzálható gázalakú szénhidrogénekké. „Pétrosani" Societate Anonimá Romána pentru exploatarea minelor de carbmii cég- és Martin Banc vegyész, mindkettő Bucarest. A bejelentés napja 1934. évi junius hó 14-ike. Romániai elsőbbsége 1933. évi augusztus hó 11-ike. Az, hogy a folyékony szénhidrogéneknek krakkolással gázalakú szénhidrogénekké való átalakítását célzó hőkezelés iparilag, folytonos üzemben és nagy tel-5 jetsítménnyel legyen alkalmazható, bizonyos feltételek kielégítéséhez van kötve, nevezetesen 1. a krakkolásnak az időegység alatt alávetendő szénhidrogének mennyiségét [0 ugyanannak a hőmérsékletnek kell kitenni, amely az átalakulási reakcióhoz szükséges, vagyis a szétbontandó szénhidrogének és a krákkoláshoz szükséges hőt fejlesztő hőforrás közötti kontaktfelületnek 15 a lehető legnagyobbnak kell lennie; 2. meg kell akadályozni, hogy a reakcióból származó koksz ama tarlány falaihoz, amelyben a reakció végbement, oda ne tapadjon; 20 3. a reakciókamra kokszát a kamrából vegyi úton kell eltávolítani, különben a koksz eltávolítása a munka megszakításásával járna, ami az eljárást szakaszossá tenné. 25 Az 1., 2. és 3. alatti feltételek kielégítése esetén a krakkolóeljárás nagyobb teljesítményt ad és folytonos lévén, az iparban sikeresen alkalmazható. A találmány szerinti eljárás foganatosí-50 tási módja a következő: Túlhevített vízgőz és a krakkolandó szénhidrogének (pl. paraffintartalmú petroleummaradékok) benső keverékét, levegő kizárása mellett, olvasztott ólmon vagy Í5 ólomtartalmú ötvözet-masszán vezetjük át, mely massza olvadáspontja 850°-nál nem magasabb; e kontaktmassza hőmérséklete 800—1100° között változik. E hőmérsékleteken a szénhidrogének kokszra, telített és telítetlen gázalakú szén- 40 hidrogénekre, hidrogénre és nyomokban jelenlévő nitrogénre bomlanak. A koksz, az olvasztott massza fajsúlyának és saját fajsúlyának különbözősége folytán, a folyékony kontaktanyag felszínén 45 úszik és a reakcióhőmérsékleten a túlhevített vízgőzt szénoxid, széndioxid és nitrogénnyomok képzése mellett redukálja. A kontaktanyag ólom vagy ólomnak más fémekkel való oly ötvözete lehet, amely a 50 reakcióhőmérsékleten nem képez karbidot és amelynek olvadáspontja 850° alatt van, de lehet valamely só vagy sók keveréke, amelynek olvadáspontja 850°-nál alacsonyabb és amely a túlhevített vízgőzzel, a 55 hidrogénnel, szénoxiddal és széndioxiddal az üzemi hőmérsékleten nem lép reakcióba; ilyenek pl. a nátriumklorid, káliumklorid, ónklorür stb. „ Az ólomnak még az az előnye van, hogy 60 a krakkolandó szénhidrogénekben esetleg előforduló kénvegyületeket visszatartja. A túlhevített vízgőzt és a krakkolandó szénhidrogéneket a lehető legbensőbben kell összekeverni, amit injektorral 65 érünk el. A vízgőz és a szétbontandó anyag keverékétől átjárt kontaktmassza által képezett oszlop magassága a kívánt krakkolási fok szerint és a vízgőz és szénhidro- 70 gének keverékének áthaladási sebessége szerint szabályozódik.