112385. lajstromszámú szabadalom • Váltakozó áram átvitelére való átvivő berendezés, amelynél visszhangelnyomó készülékek vannak

— 3 — jusson a mellékáramkörbe. Az egyenirányítók hatása folytán a jelzési frekvenciák harmonikusai keletkeznek. Ezek a harmonikusok akkor a legnagyobbak, ha 5 a hangolt (29, 30) transzformátorok impedanciája a jelzési frekvenciánál a legnagyobb. Az említett harmonikusoknak a fő kivezetési átvivő áramkörbe való viszszajutását a hangolt (29, 30) transzformá-D toroknak e harmonikus frekvenciáknál kicsiny impedanciája akadályozza meg. Kívánt esetben sávszűrő rendezhető el, hogy a harmonikusoknak a fő kivezetési áramkörbe való visszajutását megakadályozzuk. 5 Kettős hullámegyenirányítás csökkenti az érédő jelzés torzítását. A (29, 30) hangolt transzformátorok szelektivitása vagyis elkülönítő hatása megakadályozza a külső kicsiny frekvenciájú jelzések egyenirányí-3 tását. Ha a hívás meghatározott frekvenciájú és mindkét áramkörön egyidejűleg átvihető áramok átvitelével történik, szűrők beiktatásával megakadályozhatjuk e frekvenciák egvenirányítását és így az j egyik műhálózat gyengítésének növelését. A (39, 40) és (41, 42) kondenzátorok között fellépő egyenirányított feszültségeknek olyan polaritása van, amely a (43, 44) szelepek eredő negatív rácselőfeszültségét } csökkenti. Ha az egyenirányított feszültségek és (60, 61) telepektől eredő szabványos negatív rácselőfeszültségek egymással egyenlők lesznek, a rács-elektróda és katoda között megindul az áram, amely 3 az egyenirányított feszültség további növekedését megakadályozza. Ily módon a (39, 40) és (41, 42) kondenzátorok kisülési ideje nem lehet túlhosszú ama körülmény folytán, hogy nagy jelzési feszültségek ) egyenirányításakor alkalmatlan nagy feszültségek jutnak a kondenzátorokhoz. Az egyenirányított feszültség sohasem elég nagy, hogy a (35, 36) és (37, 38) egyenirányítókat túlterhelje és működésük megj szakítását eredményezze. A (43, 44) erősítő szelepek negatív rácskatóda-feszültségének a kiegészítő erősítőn átvitt jelzési feszültségek folytán bekövetkező csökkenése az anóda és katóda kö) zött átmenő áram növekedését eredménvezi. A (43, 44) szelepek anódáramkörében a (45, 46) ellenállások a (43, 44) szelepek anódtelepével soros összeköttetésben állnak. Ezek az ellenállások részben i az anódáram fojtó tekercseinek és az anódáram ellenőrző reléinek ellenállásai lehetnek. Minthogy az anódáramot a kiegészítő áramkör jelzési áramainak hatása sohasem csökkenti a szabványos érték alá, hanem az mindig növekedik, anódáram- 60 ellenőrző reléket használhatunk. A (44) szeleppel összekötött műhálózathoz, amelynek gyengítése változtatható, az állandó feszültséget a (23, 24) pontokban vezetjük hozzá. Ezt a feszültséget a (44) 65 erősítő szelep anódáramkörének (48) ponljától és a (49) ellenállás (50) pontjától vezetjük el. A (49) ellenállás másik vége az anódtelep negatív sarkával áll összeköttetésben. Hasonlóképp azt az állandó fe- 70 szültséget, amelyet a (25, 26) pontokban vezetünk a (43) szeleppel összekötött műhálózathoz, amelynek gyengítése szintén változtatható, a (43) szelep anódáramkörének (47) pontjától és a (49) ellenállás 75 (50) pontjától vezetjük el. A (49) ellenállás nagyon nagy a (45,46) ellenállásokhoz képest, amelyek kisebbek, mint a (43, 44) szelepek szabványos anód-katóda-impedanciája. Ily módon a (49) ellenálláson át- 80 menő áram értéke gyakorlatilag állandó és azt csak nagyon kis mértékben befolyásolja a (45, 46) ellenállások mentén bekövetkező az az áramváltozás, amely a (43, 44) szelepek rács-katóda-feszültségé- 85 nek változásaitól ered. Amikor egyik erősítőn át sem mennek jelzési áramok, a (45) ellenállást úgy állítjuk be, hogy a (47, 48) pontok feszültsége egymással közel egyenlő. Ez esetben 90 az (51, 52) gyengítő műhálózatokon át az (50) ponthoz menő és előfeszültséget adó vezérlő áramok egymással közel egyenlők. Egy-egy említett műhálózaton átfolyó áram a (49) ellenálláson átfolyó áram fele. A 95 műhálózaton átmenő vezérlő áramok oly nagyok, hogy a műhálózatok gyengítése a lehetséges legkisebb. A vezérlő áramnak bármelyik műhálózatban zérusra és ezt követőleg negatív értékre való csökkenése 100 a műhálózat gyengítésének növekedését eredményezi, míg a műhálózat vezérlő áramának növekedése a gyengítést csökkenteni törekszik. Az (53, 54) kondenzátorok, amelyek a 23, 24) és (25, 26) pon- 105 tok között fekszenek, a műhálózatokban folyó jelzési áramok számára mellékáramutat képeznek. A (47) és (48) pont közé (55) csillapító kondenzátor iktatható. A vezérlő áramkörökben a csatolás lazítása no végett a (62) fojtó tekercset rendeztük el. E fojtó tekercshez időközönként differenciális galvanométer kapcsolható és ezzel ellenőrizhetjük, vájjon a vezérlő áramok a nyugalmi állapotban egymással 115 egyenlők-e. Ha jelzési feszültség érkezik például a (21) vonalvezeték-transzformá toron át az