112383. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas szövet és előállítására való eljárás

— 3 — A találmány szerinti, gumival átitatott szövet készítésére mindenekelőtt meg kell állapítani a megkívánt szakítási szilárdságot és szövetvastagságot. Például oly 5 szálas textilelemet használunk, amely különleges módon visszafelé cérnázott és nem kezelt fonalból áll, amelyről fentebb már megemlékeztünk és amely megfelel a megkövetelt átmérőnek, majd oly szövetet ké-10 szítünk ezzel a fonallal, melynek láncirányú és vetülékirányú sűrűsége 50%-kai kisebb, mint az, amit a szakítási szilárdság megkövetelne. Ezt a szövetet pl. 30° Bé sűrűségű és 18 C°-u nátronlúggal 15 percig 15 kezeljük, majd öblítjük és a szövet új tulajdonságait gumi-latex impregnálással állandósítjuk. Ha az impregnálásnak gumioldattal vagy ehhez hasonló anyaggal kell létrejönnie, az impregnálás előtt a szövetet 20 meg is szárítjuk. Ellenkező esetben a szárítás fölösleges, A gumival való átitatás után a szövetet megszárítjuk és. ha a,z ilykép átitatott szövet természetes nyúlási tulajdonságainak egy részét meg akiarjuk 25 változtatni, illetve a szövet nyúlását csökkenteni, a szövetet kifeszítjük abban az iránytan, amelyben rugalmasságát határolni akarjuk, olyan húzóerő kifejtésével, amelynek hatása alatt a szövlet éppen a 30 kívánt mértékben nyúlik meg és azután a szövetet ily módon létesített kifeszítés közben vulkanizáljuk. Ezzel a kezeléssel a szövet méreteit rögzítjük és egyúttal a legkisebb rugalmasságát is meghatározzuk. 35 Ezt a rögzítést úgy is létrehozhatjuk, hogy a fenti eljárást szárítás közben alkalmazzuk. Mivel a fent leírt módon készített szövet rendkívül nagy rugalmassággal rendelkezik, lehetővé válik a szövet eredeti, 40 tehát kezelés előtti méreteit megközelíteni, • mimellett a szövetnek még számottevő maradandó rugalmassága is lehet; sőt az is lehetséges, hogy a szövetet minden rugalmasságától megfosztjuk és méreteit olyan 45 fokon rögzítjük, hogy a szövet ugyanakkorád vagy még nagyobb, mint amekkoraeredeti állapotában volt. A találmány szerinti szövet mindenütt alkalmazható, ahol impregnált szöveteket. 50 szokás felhasználni; így pl. készíthetünk a találmány szerinti szövettel légialbroncsokat, hajtószíjakait, ponyvákat, vízáthatlan ruhaneműeket, hajlékony tömlőket stb. A találmányt az alábbiakban a csatolt 55 rajzzal kapcsolatosan részletesen fogjuk megmagyarázni. A rajz a találmány példaképem megoldását mutatja. Az 1. ábra vázlatosan ós nagyított léptékben szokásos vá&zonkötéssel szorosan szőtt szövet metszetét mutatja. 60 A 2. ábra ugyanezen szövet egy részletét szemlélteti a láncfonalak átmérőjének megnövekedése után, mimellett feltételezzük, hogy vetülékfonalak kiterjedhettek és szabadon elcsúszhattak a láncfonalák- 65 hoz képest, tehát feltételezzük azt is, hogy a vetülékfonalak egymástól szabadon eltávolodhattak és nem vastagodtak! meg. A 3. ábra ugyanennek a szövetnek vázlatos és részleges metszete, amelynél nem- 70 csak a lánc-, hanem a vetiilékfonaíLalk is megvastagodtak, tehát, föltételezzük, hogy a láncfonalak egymástól szabadon, ellenállás nélkül eltávolodhattak és hogy a vetülékfonalak szabadon elcsúszhattak a 75. láncfonalakhoz képest. A 4. ábra a találmány szerinti eljárás első művelete szerint készített szövet egy részének valamivel kisebb léptékű vázlatos rajza. 80-Az 5. ábra a 4. ábra A—A vonala szerinti metszet. A 6. ábra ugyanebben a léptékben ugyanezi a szövetet a cérnázott láncfonalaknak és a vetülékfonalakinak duzzasztása utáni 85-állapotban vázlatosan szemlélteti. Végül a 7. ábra a 6. ábra B—B vonala, szerinti metszet. Ha az 1. ábra szerinti, szorosan szőtt szövetet vesszük figyelembe, mely az (la, lb) 90. szálas elemeket mint láncfonalakalt és a (2a, 2b), szálas elemeket mint vetülékfonalakat tartalmazza, amelyek erősen egymáshoz szorulnak, akkor nyilvánvaló, hogy ha ilyen szövetet duzzasztási kezelésnek ve- 95-tűnk alá, melynek folyamán láncfonalait és vetülékfonaliait alkotó szálas elemei megvastagodnak, a láncfonalak a 2. ábra szerinti (l'a, l'b), vetülékfonaiai pedig (2'a) és (2'b) elemekké változnak, feltételezve, 100* hogy utóbbiak szabadon megduzzadhattak és elcsúszhattak. De mivel a gyakorlatban a láncfonalak és a vetülékfonaliaík nem csúszhatnak el szabadon, a iszövet még szorosabbá válilk ós a, szövetet alkotó szálas 105 elemek erősen egymáshoz szorulnak. Ennek következtében nemcsak a, kezelt szövet nem lesz erősebb éls rugalmasabb, mint a kiindulási szövet, hanem, mivel a szövet ahelyett, hogy nyitottabbá válnék, még 110 szorosabb lesz, a gumi behatolása a szövet tulajdonságainak rögzítése céljából egyáltalán nem lesz lehetséges. Ha ezzel izemben a találmány értelmében nagyon nyitott, illetve laza szálas ele- 115-mekből [(la, lb) láncfonalak és (2a, 2b) vetülékfonalak, 4. és 5. ábra] indulunk ki,