112381. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés levegő megnedvesítésére és szárítására

- 6 — melegedtek. A hideg anyag szárazságát súlyából, a levegőnek a szárazsági fokát száraz és nedves hőmérővel állapíthatjuk meg, ha ez a többszörös átváltásból nyert la-5 pasztalat után még szükséges. Az eddigiekben szárító anyagul kovasavgelt vettünk. A szárítandó anyag nem mindig bírja el az ilyen abszorbeáló anyagokkal járó magas költséget. Sok esetben 10 azonban már maga a szárítandó anyag is eléggé nedvszívó, mint pl. éppen a turfa és ilyen esetekben külön abszorbeáló anyagokra nincs szükség. Ilyenkor az abszorbeáló kamrákban a szárítandó 15 anyag foglalja el az abszorbeáló szer helyét. A berendezés szárító hatása még akkor is, ha minden egyéb abszorbeálószer nélkül csupán szárítandó anyaggal van megtöltve, jóval túllépi a légszárílás lia-20 tárait. Ez a befektetési költségeknek a csökkentése mellett egyszersmind jobb térkihasználást tesz lehetővé. A finom elosztású turfa az ilyen berendezésekben szárítószerül is használható 25 más szárítandó am-agok szárítására, pl. ha kis mennyiségű másfajta anyagot kell megszárítanunk. Különösen a levegő anynyira megszárítható, hogy a maga részéről párolgással — adott esetben liőmérsék-30 lét-váltónak a párolgási felülethez áramló és ettől távozó levegő közé való iktatásával — hideget termelhet. A berendezés tehát helyiségek hűtésére is felhasználható. 35 A találmány szerinti eljárásnál sokszor nehézséget okoz a levegő szárítására használt nedvszívó anyagokból a szárításkor szabaddá váló hőt kellő mértékben elvonni. Ezeknek az anyagoknak a jó hű-40 tése különösen akkor fontos, ha a szárított levegőnek egyszersmind hűtőhatást is kell kifejtenie. Ehhez arra kell törekednünk, bogv a nedvszívó anyagok hőmérséklete lehetőleg csak kevéssel legyen ma-45 gasabb, mint a hűtőlevegőé, minthogy a további hűtéshez hűtővíz nem áll mindig" rendelkezésre, amihez azonfelül ugyancsak hűtőfelületekre van szükség. A találmány értelmében a nedvszívó 50 anyagokból való hathatós hőelvonást úgy létesítjük, hogy a hűlendő nedvszívó anyagokat több egymásmelleit lévő, előnyösen lényegileg függőleges síkban helyezzük el, amelyek között hideg levegőt vezető csa-55 tornák vagy aknák vannak. Ennek az az előnye, hogy a hűtő levegővel való hűtésnél, amelynek hatása párolgási hűtéssel vagy ventillátorokkal is fokozható, kis térszükséglet mellett nagy felületek alkalmazhatók, amelyek a hűtőlevegővel szemben 60 kis ellenállást fejtenek ki, minthogy a hűtőlevegő irányváltoztatás nélkül függőlegesen áramolhat és fölemelkedhet. Ha a nedszívó anyagokkal érintkéző levegő be- és kivezető vezetékeit oly módon 65 kapcsoljuk az abszorbeáló tartállyal, hogy ez a levegő a különböző egymás mellett fekvő függőleges síkokban lévő részeken párhuzamosan átáramlik, akkor a szűk egyes aknák ellenére a munkalevegő szá- 70 mára nagy összes keresztmetszet áll rendelkezésre, úgyhogy ez a levegő nagy nyomásveszteség néikül lassan átáramolhat a nedszívó anyagokon. A különböző egymásmelletti függőleges 75 síkokban lévő és a munkalevegő vezetésére való berendezésrészeket azonban egymás mögé is kapcsolhatjuk és így olyan berendezést kapunk, amely különösen a magassági irányban továbbfejleszthető és így jó 80 térkihasználást tesz lehetővé. Az 5. és 6. ábrán (150) függőleges U-alakú aknákat jelöl, amelyek nedvszívó anyagokkal vannak megtöltve és amelyeknek falai ugyancsak nedvszívó anyagból, 85 pl. vékony fadeszkákból állhatnak. Ezt az anyagot kívülről nedvességáthatlanná teszszük. A nedvszívó anyagoknak jó hővezető összeköttetésben kell állaniok a falazattal. A keskeny aknák a hűtőlevegő számára 90 (151) nyílást szabadon hagyó koszorút alkotnak. A (150) aknák koszorúja a (152) és (153) fogaskerekeken forog, amelyek közül az utóbbi nem teljes fogaskerék, hanem fogasív (7. ábra), amely a (154) forgattyú- 95 tengely révén a (155) kézikerékkel forgatható. A íorgattyútengely (156) forgattyúcsapja a (157) rudat é.s vele együtt a (158) szelepkoszorút felemeli, mielőtt a (153) fogaskerék fogai a (159) gyűrű fogaival 100 kapcsolódnának és előretolási létesítenének. A (1(50) távolságtartó görgők egyenletes távolságot biztosítanak a (162) hőkicserélő (161) hengeres köpenyétől. A (162) hőkicserélőt a hőveszleségek ellen a 105 (163) szigetelőanyag védi. A (158) szelepkoszorú fémgyűrűből áll, amelynek alsó oldalán puha anyagból, pl. fából, nemezből, vagy gumiszivacsból készült vastag bevonat van, amelyben a (164) átváltócsator- 110 nák vannak kivájva, amelyek összeköttetést lélesítenek a (150) aknák belül lévő fölső (165) nv'ílásai az az U-alakú (150) aknák külső (166) nyílásai között. Ezek a (164) átváltócsatornák azokon a helyeken, ahol a (151) hűtőnyílásokat áthidalják, ezek felé le vannak fedve és a hűtött oldalon ellenkező irányban húzódnak, mint a