112381. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés levegő megnedvesítésére és szárítására
Megjelent 1935. évi junius lió 15.-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112381. SZÁM. — VIIT/k. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés levegő megnedvesítésére és szárítására. Dr. Edmund Altenkirch íizikus Neuenhag-en(Berlin mellett)* A bejelentés napja 1934. évi január hó 29-ike. A találmány új eljárás és berendezés levegő szárítására, amellyel igen egyszerű módon, már kis hőmérsékletkülönbségekkel tetszés szerinti szárazsági fokokat ér-5 hetünk el. Az eljárás abból áll, hogy a levegőt egymásután szilárd nedvszívó anyagok két csoportján vezetjük át, amelyeket hőközléssel, illetve hőelvonással különböző hőmérsékleteken tartunk. Az első 10 anyagmennyiséggel előkezelt levegő más hőmérsékletnél hat a második anyagmenynyiségre úgy, hogy ilyenkor minden alkalommal a két anyagmennyiség egyike regenerálódik. A két anyagmennyiséget a 15 levegő áramlási pályája mentén úgy osztjuk el, hogy különböző nedvességtartalmú zónákat alkothatnak. Míg folyékony ab szorbeálószereknél sajátos elválasztott egyes tartányokat kell alkalmazni, hogy 20 a különböző nedvességtartalmú zónák szerinti rétegeződésnek a keveredés következtében különben fellépő szétrombolódását hathatósan megakadályozzuk, a találmány értelmében használt szilárd abszorbeáló-25 anyagoknál ez az elválasztás némely esetben már magának a tömegnek a szerkezete révén kellő mértékben adódik. Időről-időre az üzemállapot átváltására van szükség, hogy az abszorbeálóanyagok 30 mindig felváltva nedvességet vegyenek fel és adjanak le. Ezt az átváltást különböző módokon létesíthetjük. Ha előnyösebb, hogy az anyagok térbeli helyzetüket megtartsák, akkor az üzem úgy létesíthető, 35 hogy először az egyik anyagmennyiséget melegítjük föl és a másikat hűtjük le, majd az első anyagmennyiséget hűtjük és a másodikat melegítjük és ezt így felváltva folytatjuk. A hőmérsékletek váltakozásá-40 val minden alkalommal megfordul a levegő áramlási iránya is. 55 60 Ha a két anyagmennyiséget függőleges aknákban vagy aknák alatt helyezzük el, amelyek fölül vagy alul kapcsolódnak egymással és ellenkező végeiken a szabad 45 levegővel közlekednek, akkor a levegő mozgását és áramlási irányának a megfordítását a melegítés illetve hűtés és ezeknek az átváltása egyidejűen, önműködően létesíti. A légkörben lévő légáramlásokat 50 szintén felhasználhatjuk a berendezésben lévő légáramlás elősegítésére. A találmány további részletei néhány példaképpeni megoldási alak leírásából tűnnek ki. A csatolt rajzon az 1. ábra olyan berendezést tüntet fel, amelyben a nap melegének a kihasználásával és a levegő mérsékelt szárítása mellett a légkörből víz vonható el. Az előnyösen kis szigetelőképességű hőszigetelő anyagból készült vagy kívülről ilyen anyaggal bevont (1) falaknak keleti fekvésű oldalánál (1. ábra) van a (2) akna, amelyet a (3) csatorna a (4) gyűjtő- 65 edénnyel köt össze. A folyadékgyűjtő (4) edényből az (5) vezeték a (6) aknához vezet, amely az (1) falak nyugati fekvésű oldalánál van. A (3) és (5) csatornák, valamint a (4) gyűjtőedény az (1) falak 70 közötti, észak és dél felé nyitott térben vannak úgy, hogy a csatornákat a küllég hűti. A (2) és (6) aknák alul (7) légnyílások révén a külléggel közlekednek. Az aknákban a például alumínium- vagy vasbá- 75 dogból készült (8) és (14) külső falakkal hővezető kapcsolatban álló (9) tartólécek foglalnak helyet, amelyeknek lyukasztott bádogból készült (10) peremlécei vannak úgy, hogy lapos csészék keletkez- 80 nek. A tartólécekkel alkotott közökbe az (1) belső falról (11) nyelvek nyúlnak. A
