112364. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegáru előállítására

— 3 — zuk, az izzó üvegmasszából a bórsav és az alkália bizonyos mennyisége elillan. Ennek folytán a munkadarab felületi rétegeinek összetétele az eredeti iiveg-5 masszától kissé eltérő lesz s ez az eltérő összetételű felületi réteg a találmány szerinti műveletekkel szemben ellentállőbb, mint az eredeti összetételű üveg; így pl- ez a vékony réteg a savfürdő 10 hatását hátráltathatja vagy meggátolhatja; ezt a felületi réteget azonban rövid maratással eltávolíthatjuk, pl. azáltal; hogy a munkadarabot akár a hőkezelés előtt, akár a hőkezelés után híg 15 floursavba mártjuk. A kész gyártmányt rendszerint akkor kap savkülsőt, ha ezt a maratást már a hőkezelés előtt végezzük. Néha azonban a hőkezelés maga is okozhatja az illóbb alkatrésziek egy ré-20 szének elillanását s ezáltal a hátrányos felületi hártya képződését. Az ilyen hártya rendszerint sokkal vékonyabb annál, amely a munkadarab eredeti kiformázásakor az ott alkalmazott magasabb hő-25 mérsékleteknél keletkezik úgy, hogy ezt a vékony hártyát a hőkezelés utáni gyengébb maratással könnyen távolíthatjuk el. Az egyes alkatrészeknek a hőkezelési művelet közben való elillanását 30 meggátoljuk azáltal, hogy a hőkezelőtér légkörében megfelelő töménységű borsav-és alkáliagőzök jelenlétéről gondoskodunk, ügyelni kell azonban arra, hogy ezen gőzökből ne lépjen annyi a munka-35 darab felületének anyagjába, hogy ottan védőhártya képződhessék. Ugy találtuk, hogy az üveganyagban jelenlévő oxidok, pl. vas és kobalt oxidjai, a hőkezelés közben, főleg az, oldható 40 fázisba gyűlnek össze. Ezeket az oxidokat tehát a savas lúgzás közben majdnem teljesen eltávolítjuk. Ennek folytán az egyébként megfelelő anyagú üvegből készült találmány szerinti gyártmányok 45 nviol-sugarakkal szemben igen átbocsátók, még ha vastartalmú nyersanyagból készültek is. A találmány kellő megértésére a következő elméleti megfontolások is alkal-50 masak: A találmány foganatosításakor a hőkezelés alkalmával 750° alatt fellépő viszkozitások olyan nagyok, hogy a fázisok elválása nem megy gyorsan és a szo-55 kott módon úgy végbe, hogy az oldhatlan folytonos fázisban cseppecskék alakjában különödik el emulziószerűen a második fázis, hanem az oldható fázis fonalszerű folytonos szerkezet képében marad az oldhatatlan folytonos fázis beágyazva. 60 Minthogy az oldható fázis folytonos, az oldhatlan fázisból teljesen kilúgozható. Az oldható fázis kilúgozása után az oldhatlan fázis az eredeti munkadarab alakjával biró merev porízuis test 65 gyanánt marad vissza. Ez a porózus test kimosás és dehidrálás után fokozatosan annyira hevíthető fel, hogy a kovasavdús anyag viszkozitása annyira csökkenjen, hogy a pórusok körül fellépő felületi 70 feszültségek elégségesek legyenek arra, hogy a póruscsatornák összelapuljanak s a bennük volt gáz kiszoruljon, ami végül i teljesen átlátszó, zérus porozitású, tömör üveget eredményez. Ezen revitrifikáló- 75 dási folyamat közben a munikjadarab megtartja eredeti alakját, noha a méretek az eltávolított fázissal egyenértékű , : térfogatveszteségntek megfelelően csökkennek. Ez a zsugorodás az említett ösz- 80 szetételű üvegnél kb. 20%-ot tesz ki. A találmány szerint készült kész üvegterméknek megvannak mindazok a sajátságai, amelyekkel — amennyiben ez lehetséges — az azonos végösszeitételű üveg- 85 masszából az eddig szokásos üvegtechnikai munkamódszerekkel készült termék bírna. Az üvegek hőkezelésénél eddig megfigyelt fáziselkülönödés szokásos típusai, 90 tehát a rendes kristályosodás Vagy devitrifikálódás nem tévesztendő össze a most. felismert és fent ismertetett fázis elkiilönödéstől. A megfelelő összetételű üvegekből a rendes devitrifikálódásnál 95 kiváló kristályos fázis magas lágyuláspontú kovasav, vagy kovasav-vegyület s ennek a fázisnak folyási pontja 1000° körül van s az üveg összetétel szerint változó. Az ilyen kristályosodást előidéző 100 erők a hőmérséknek ezen ponttól való csökkenésekor növekednek s ha ez a kristályosodás egyszer megindult, már többé nem reverzálható, vagyis a kristályokat nem lehet újból feloldani olyan hőmér- 105 séken, mely a forrási pontnál alacsonyabb. Ezzel szemben a fázisoknak most felismert elkülönödése csak kb. 750° körül lévő folyási pont alatt lép fel és eltüntethető, vagy újbóli keveredésig reverzálható a no 750° körüli folyási pont fölé, de 1000° alá való hevítéssel. 750° és 1000° között csakis devitrifikálódás léphet fel, míg ezzel szemben 750° alatt úgy devitrifikálódás, mint két nem keveredő fázisra való elvá 115 lás léphet fel. A tekintetbejövő magas