112336. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés rajzbeli ábrázolások pontjainak, vonalainak, ábráinak vagy ez elemek összetételeinek felismerhetővé tételére és kiemelésére

— 3 — lapon levő eme pontoknak helyzete ponto­san megfelel az (a) lapon levő megfelelő helységek helyzetének. Hasonló módon tehető még láthatóvá tetszésszerinti kör-5 utazás vagy valamely végcélhoz vezető útvonal a kartonlapon. Az elhelyezhető útvonalak számát az a feltétel korlátozza, hogy a (c) tárcsán levő minden egyes pont a másik lapnak csak ama nyílásában je-10 lenhet meg, amelyet ábrázol és ez a fel­tétel akkor teljesül, ha az (a) lapon az ugyanazon átmérőn fekvő összes pontok kö­zötti távolság nem egyezik meg a (c) lapon elhelyezett, ugyanazon átmérőn fekvő pon-15 tok közti távolsággal vagy annak többszö­rösével. A 8. ábra (c) lapján tiz útvonal van így feltüntetve. Hogy az útvonallal egyidejűleg az utóbbiról tudnivaló adatok, pl. indulái-i idő, menetdíj, távolság, látni-20 valók sitb. leolvashatók legyenek, a követ­kező kialakítást alkalmazzuk. Az (a) kar­tonlappal összekötünk egy második (d) lapot, úgy, hogy a forgatható (c) lap az ("a) és (d) lap közt fekszik. A 7. ábra a (d) 25 lap felülnézete. A (c) lap hátsó oldalán számtáblázatok vagy magyarázó szöveg­részek vannak a 9. ábrán látható módon, keretben elhelyezve. E táblázatok vagy szövegrészek az (a) lapon levő útvonallal 30 egyidejűleg a (d) lap megfelelő alakú (A) kivágásában válnak láthatóvá (7. ábra). A (d) lapon az (A) kivágás mellett (B) szö­vegrész van, mely az (A) kivágásban meg­jelent táblázat magyarázószövege. A (c) 35 lap hátsó oldalán levő táblázatok vagy szövegrészek kerete egyúttal valamely kí­vánt útvonal kényelmes megkeresésére való. Ha a (c) lapot úgy állítjuk be, hogy a hátsó oldalán levő valamelyik keret pon-40 tosan beleillik a (d) lap (A) kivágásába, akkor az fa) kartonlapon a megfelelő út­vonal válik láthatóvá. Az 5—9. ábrák a beállítás megkönnyítésének egy másik módját is mutatnák. A (c) lap szélén fél-45 köralakú (c) kivágások vannak, amelyekbe ujjunk helyezhető és amelyek révén a lap a két helytálló (a) és (d) tárcsa hosszú­kás CD) kivágásának ütközőszéléig forgat­ható. Az ujj számára való (c) kivágás mel-50 letti szám a beállítandó út -zárnának felel meg. A bellíta ndó számot az (a) lap (E) jeléhez forgatjuk és ekkor az (a) lap (F) kivágásában megjelenik annak az útvonal­nak neve, mely az (a) lap térképén kieme-65 lődik. Az 5. és 7. ábrában az 5-ös számú „coulomniers" útvonalnak beállítása van így ábrázolva. A 10., 11.. 12., 13. és 14. ábra egy további kiviteli alakot szemléltet. E kiviteli alak­nál is ogy mozgatható (c) lap van az (a) 60 kartanlap és a vele összekötött (d) hátlap között. A (c) lap azonban itt nem forgat­ható, hanem hosszirányban eltolható és az (a) és (d) lapok közti összeköttetést létesítő (e) vezetéklécekben van vezetve 65 (13. ábra). A berendezés Középeurópának repülőtérképét mutatja Münchennel, mint kiindulóponttal. Az (a) lapon levő repülő­teres városokat itt is köralaikú lyukak vagy kivágások, az eltolható (c) részen 70 levő megfelelő vetületeket pedig feltűnő színű pontok jelzik. Valamely kívánt légi vonal beállítására a (c) lapon levő, (a, b, c) sorrendben összeállított városjegyzék való. A városok nevét bekeretező ferde- 75 szögű parallelogrammot, az, (a) lap (F) ki­vágásába kell hozni (10. ábra). Az (a) la­pon való kiemeléssel egyidejűleg a (d) hátsó rész (A) kivágásában láthatóvá vá­lik a (c) lap hátsó oldalán levő táblázat 80 <12, bra), amelyen a menetdíjakra, indu­lási és érkezési időkre, st'b.-re vonatkozó adatok olvashatók. A (d) lap (B) rovatá­ban találjuk meg az (A) nyílásban meg­jelenő számadatok magyarázatát. A fel- 85 tüntetett kiviteli alaknál a (c) lapon levő légi kikötős városok beosztásánál egyenlő távolságot választottunk. Hogy már most (c) lapnak minden pontja csak a hozzá­tartozó kivágásban jelenjék meg, az a fel- 90 tétel teljesítendő, hogy az (a) lapon a mozgási iránnyal párhuzamos vonalon fekvő összes lyukak vagy kivágások közti távolság ne egyezzék meg a (c) lapon:, a mozgási iránnyal párhuzamos vonalon 95 levő osztástávolsággal vagy ennek több­szörösével. A 10. ábra mutatja azt a to­vábbi elrendezést, hogy valamely magya­rázó szöveg az (a) lapon való kiemeléssel egydejűleg hogyan váljék láthatóvá. A (d) 100 lapnak egyik (d,) vége túlnyúlik az (a) lapon és magyarázó szöveg van bizonyon, egyenlő széles sávokban rányomva. A (c) lapnak egy osztással balfelé való minden eltolásánál a meghosszabbított (dt ) részen J05 egy-egy sáv válik szabaddá, úgyhogy köz­vetlenül a (c) lapnak jobb élénél a beállí­tott légiúttal összefüggő szöveg pl. szál­lodareklám sitb. olvasható le. A (d) résznek ez a (di) meghosszabbítása a 14. ábra sz,e- no rint, esetleg védőlapként ráhajtható az (a) lapra és a (c) tolókára. Természet een az is lehetséges, hogy a hosszirányú eltolás­sal működő kiviteli alak e fedőlap nélkül készül. 115 A találmány szerinti eljárással grafiku­san ábrázolt számértékek, pl. statisztikák, táblázatok stb. részéré ugyancsak előnyö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom