112328. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hő- és dinamikai energia átalakítására

fölmelegítjük. Ezután ismét a rotorba jut, A—B-ig ismét összenyomódik és új kör­folyamat indul meg. Tehát ha egy kamra teljes körforgást végez, annak egymás-5 után következő szakaszai: összenyomás (A li), áramlás (B—C), kiterjedés (C-D) és áramlás (D—A). A C—D kiterjedési és A—B összenyo­mási szakaszt egymással összekötő vezeté-10 keket (8)-cal jelöltem. E vezetékek mind­egyike olyan elhelyezésű, hogy időlegesen egy kiterjedő kamrát egy alacsonyabb nyomású öszenyomó kamrával köt össze. Az áramló közeg tehát ezeken az össze­lő kötő vezetékeken át: jut a kiterjedő kam­rákból az összenyomó kamrákba, melyek­ke] a kiterjedő kamrák egymás után ke­rülnek összeköttetésbe. Tehát az A.—B ív mentén továbbított összenyomandó áramló 20 közeget tartalmazó kamra minden egyes összekötővezetékből kis áramló közeg több­letet kap és sorozatos részleges összenyo­mások hatnak rá, amelyek a kamrában lévő közegnek a nyomását végeredmény-25 ben a megkívánt végső nyomásra növelik. Hasonlóképpen a C—D ív mentén való to­vábbításkor a kiterjedő közeg egy része beáramlik minden egyes (8) csatornába mindaddig, amíg ez az áramló közeg kez-30 deti nyomását fel nem vette. Minthogy az A—B és C—D szakaszban lévő közegeknek különböző a hőmérsékle­tük, lényeges, hogy ezek össze- ne keve­redjenek, sem a (2) zárt terekben, sem a 35 B—C áramlási szakaszban, ahol állandó nyomás mellett egyidejűen gázbebocsátás és -kiürítés megy végbe. A találmány ér­telmében ezt úgy érjük el, hogy a (8) ve­zetékekben és (2) kamrákban állandó ára-40 mot tartunk fenn, amely a két főáramot egymástól elválasztja, elkíséri az A—B, B—C és C—D szakaszokban és mintegy gázalakú ellenzőt vagy válaszfalait alkot közöttük, anélkül azonban, hogy a (7) liő-45 váltóba beáramolnék. A gázalakú válaszfal szerepe világosan kitűnik az 1. és a 2. ábrából, amelyeken a vízszintes vonalkázás az összenyomandó (x) áramló közeg pályáját, a függőleges .50 vonalkázás a kiterjesztendő (y) közeg pá­lyáját és a ferde vonalkázás a nyomás­váltó (z) áram pályáját jelöli. Amint a 2. ábra diagrammja a legvilágosabban mutatja, ahol a kifejtett A—B, B—C és 55 C—D íveket vittük fel abszcisszáikul ós a kamrákkal alkotott gyűrű szélességét or­dinátákul, az elrendezés olyan, hogy a (z) áram a (8) vezetékekben folyik, az össze­nyomandó közeget az A—B zónában lévő kamrákba nyomja, a B—C zónában az 60 összenyomott és forró távozó áramló kö­zeget elkülöníti az ugyancsak összenyo­mott, de lehűtött beáramló közegtől és ezután ismét visszaáramlik a (8) vezeté­kekbe ugyanolyan nyomás alatt, mint 65 amellyel a C—D zónában lévő kiterjesz­tendő gáz rendelkezik. A gázáram a gyűrűt alkotó kamrákban a középponttól a kamrák külső felülete felé vagy megfordítva, a külső felülettől 70 a középpont felé, vagy pedig a forgási tengellyel párhuzamos irányban áramol­hat. Ez utóbbi elrendezés, amelynek két szerkezeti megoldását az 5. és 6. ábrán tüntettem fel, a szerkezet egyszerűsége 75 szempontjából bizonyos előnyöket bizto­sít, de a találmányt egyáltalán nem kí­vánom megoldási alakokra korlátozni. Az 5. és 6. ábrán feltüntetett megoldási alakoknál a gázáramoknak a hőkicserélő- 80 ben, a bevezető és kibocsátó csövekben és forgó berendezésben való köráramlását megfelelő elhelyezésű (9, 9') ventilátorok biztosítják (1. ábra). Az (5, 5') és (6, 6') be­bcesátó, illetve kiürítő csövek nyílásai a 85 B—C, illetve D—A ívek egész hosszán foglalnak helyet. Az 5. ábrán e csövek a gyűrűt alkotó kamrák B—C és D—A ré­szein a forgástengellyel párhuzamos irányban túlnyúlnak, a 6. ábrán pedig 90 körülzárják e gyűrűk felületi peremeit és a 4. ábrán látható módon csigavonal a lakj áb a n me gh a j lí t ot t ak. A (8) összekötő vezetékek a rotoron ki­vül foglalnak helyet. Ezek ugyancsak a 95 (4) tokba nyilnak és annak egyik vagy mindkét oldalán vannak. A (2) kamrák végeinél például kanál alakú (11, 11') elosztó nyílások vannak, amelyek, midőn elhaladnak a (8) vezeté- 100 kek torkolatai mellett, e vezetékek egyik végénél lévő (81, 82, 83, 84) torkolatokat összekötik az A—B szakaszban lévő kam­rákkal, e vezetékek szemben fekvő végé­nél lévő (81', 82', 83', 84') nyílásokat pedig 105 a C—D szakaszban lévő kamrákkal kötik össze. Hogy a gázáramok áramlása egyenlete­sebb legyen, a (8) vezetékek (81—84, 81'— 84') nyílásait ugyanolyan szélesre ké- no szítjiik, mint a (3) lapátokat vagy válasz­falakat (3. ábra) és így kiküszöböljük a rövidzárlatokat, amelyek szükségképpen bekövetkeznének, ha a vezetékeknek na­gyobb volna a keresztmetszete. A lapátok HS mozgása okozta elzárás csupán egy má­sodperc töredékéig tart és ennek a ha­tása csökkenthető, lia arról gondosko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom