112318. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó berendezés Braun-féle csővel

— 46 — A méretek természetesen aránylag tág határok között változtathatók. A (6) anódot elhagyó sugár a (8) földlemezzel párhuzamosan lép be a földelt 5 és középső lemez közt az első (15) rendszerbe és a középső lemez pozitív előfeszültsége a sugarat e középső lemezhez vonja és a (14) hasítékon áthúzza. Minthogy a (9) lemez olyan alakú és elrendelő zésű, hogy a mező mindkét oldalon szimmetrikusan fekszik, a (14) hasítékból a középső lemez és a vezérlőlemez közti térbe átlépő sugár a nyugalmi helyzetben a (9) lemez felé hajlik és pedig any-15 nyira, hogy a lemezek közti teret eredeti irányával párhuzamosan és a lemezek felé való esak csekély (néhány, kb. 3—4 mm-es) eltolódással hagyja ismét el. A második (16) terelőrendszerben ez a 20 folyamat elvben ugyanezen módon ismétlődik. Annak elkerülésére, hogy a lemezek a sugarat különböző állásokban különböző hosszban befolyásolják, célszerű a második rendszer lemezeit trapézala-25 kúra kialakítani, amelynél a sugárirányhoz harántfekvésű két párhuzamos oldal körívekkel van helyettesítve. Épúgy célszerű e rendszer középső lemezében lévő hasítékot két körívvel határolni. Emel-80 lett a középső lemezt határoló, a világító ernyő felé forduló körív középpontja célszerűen a csőtengelyben fekszik, még pp dig az első rendszer (14) hasítékának magasságában. A többi határoló körív kö-35 zéppontja megfelelően választható. A 2. és 3. ábra a találmány szerinti lemezrendszernek két további kiviteli alakját szemlélteti, amelynél a (8) földlemez, a középső (9) lemez és a (10) vezérlőlemez 40 egymáshoz képest szög alatt vannak elrendezve. Ezzel az elrendezéssel a rendszer érzékenysége némely esetben nem jelentéktelen mértékben növelhető. A 4. ábra a találmány szerinti cső oly 45 kapcsolását mutatja, amely különösen oscillografokhoz alkalmas. E kapcsolási vázlatban (24) és (25) valamely egyenáramforrásnak, pl. egyenirányítónak csatlakozásai, (26) valamely kondenzátor, 50 (27) nagyohmos potenciométer, (28) egy további kondenzátor. Az anódfeszültséget a (7) vezetéken át a — célszerűen földelt — potencióméterleágazási helyen, a pozitiv előfeszültséget a (12) vezetéken vesz-55 szűk le. A többi jelzés egyezik az 1. ábra jelzéseivel. Természetesen e kapesoláisi elrendezést a méretek alkalmas megválasztása esetén távolbalátási célokra is fel hihet használni. Távolbalátási célokra különösen alkial- 60 mas elrendezést az 5. ábra mutat példaképen. Ez ábrában (36) transzformátor, pl. a hálózatból táplált (39) primertekeroseléssel és két (37) és (38) szekundertekercseléssel, amelyek a két (34) és (35) 65 egyenirányítóra dolgoznak. Ezek egyike, a (34) egyenirányító erős áramot ad kis feszültségnél (mintegy 100 milliamperet 200 Voltnál), a másik (35) egyenirányító r nagy feszültséget szolgáltat gyenge áram- 70 nál (mintegy 3000 Volt feszültséget 0.1 milliampere mellett). Eszerint (46)-nál minusz 3000 Voltos potenciált, (47)-nél zérus potenciált és (48) -nál plus 200 Vol- , tot kapunk. A Braun-féle cső anódja (47)-tel van kapcsolva, a találmány szerint szükséges pozitív előfeszültséget a (29) és (30) csillapítókon át a (31) potencióméterről vesszük le. A (29) kondenzátor lfj-F-ra, a (12) vezetékbe kapcsolt ösSzellen- 80 állás mintegy 100.000 Olmra vagy kevesebbre méretezhető. Lényeges mindkét kapcsolási elrendezésnél a középső lemezek pozitív előfesziíltségének (a sugártörőfeszültségnek) kényszerműves kapcso- 85 lása az anódfeszültséggel. Ez a kapcsolás a készülék hibátlan működését biztosítja akkor is, ha az anódfeszültség ingadozik. A terelőrendszer a találmány értelmé- 9° ben egyúttal rekeszvezérlésként is használható. E célból a középső (9) lemez (14) hasítékának mellső élét felhajlítjuk. A {9) lemezre kapcsoljuk a pozitiv előfeszültséget a fényvezérlőfeszültséggel együtt. A 95 pozitiv előfeszültséget a (42) ellenálláson át a (43) telepről kapcsoljuk a középső lemezre, míg a fényvezérlőfeszültséget a (41) generátorból vesszük. Az előfeszültséget úgy méretezzük, hogy a teljes sugár 100 zérus fényvezérlőfeszültségnél éppen a felhajlított orr felett halad el. A pozitiv fényvezérlőfeszültség felléptekor a középső lemez potenciálja a pozitívba tolódik el, a sugár közelebb jut a lemezhez, ^5 minélfogva az él a sugárnak nagyobb vagy kisebb részét elvágja (elrekeszti). A 6. ábra a találmány szerinti elrendezésnek ily kiviteli alakját mutatja. Itt (8) a földlemez, (9) a középső lemez a (14) ha- 110 sítékkal, (10) a (13) terelőfeszültlség alatt, álló terelőlemez. A (14) haisítéknák a k'atóda felé eső szélénél él van kialakítva, amely merőleges a (9) lemezre és e lemezen van megerősítve. Az anódfeszültséget 115 és a középlemez előfeszültségét célszerűen ugyanarról a feszültségforrásról vesszük. A 7. ábra az elrendezésnek különösen ér-