112318. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó berendezés Braun-féle csővel

Megjelent 11)35. évi junius lió 1-én. MAGTÁR KIRÁLYI ÍS% SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112318. SZÁM. — VH/j. OSZTÁLY. Távolbalátó berendezés Braun-féle csővel. Radioaktieng-esellschaft I>. S. Loewe cégr Berlin-Steglitz és dr. Ing". Schlesingrer Kürt mérnök Berlin-Friedrichshagen. A bejelentés napja 1933. évi október hó 24-ike. Németországi elsőbbsége 1932. évi október hó 25-ike. Az ismeretes Braun-féle csöveknek a következő hibáik vannak: 1. az úgynevezett harántáramhiba, ame­lyet a vezórlőlemezékhez áramló szórási 5 elektronok okoznak és amely abban nyil­vánul, hogy a képponthelyziet függ a kép­pont világosságától; 2. az úgynevezett farmátumhiba, amely a képforma torzításéban (pl. a kép trapéz-10 alakjában) nyilvánul ós amelyet a ve­zérlőlemezpárok szélmezőinek kölcsönös befolyásolása okoz; 3. az úgynevezett iooikereszthiba, amely abban van, hogy a képen világos keresztet 15 látunk; 4. az oldalirányú húzás okozta hiba, amelynek oka, hogy a rendszernek bonyo­lult szerkezete rendkívül megnehezíti a katóda emissziós felületének helyes köz-20 pontosítását. A találmány oly Braun-féle cső, amely a felsorolt hibáikat kiküszöböli és melynek szerkezete rendkívül egyszerű, úgy, hogy az összes részeknek [kifogástalan közpon-25 tosítása külön eszközök alkalmazása nél­kül lehetségessé válik. A találmány szerint — az eddig haszná­latos kétrészes terelőrendszer helyett — háromlemezes terelőrendszert alkalma-80 zunk, amelynek legbelső lemeze pozitív feszültségre van kapcsolva, amely nagyobb a fellépő maximális terelőfeszültségnél; a. lemez közepén célszerűen alkalmas mé­retű hasíték van. Ez a harmadik lemez a 35 földelt terelőlemez (földlemez) és a terelő­generátorral összekötött lemez (vezérlő­lemez) közti teret két részre osztja. A le­mezeket a találmány értelmében akként alaikítjuk ki és rendezzük el, hogy a kö­zépső lemez elektromos mezője e lemez 40 kétől dalán szimmetrikus. A katódtól jövő sugár a földlemezhez párhuzamosan lép be a föld- és a középső lemez közötti térbe és a középső lemez nagy pozitív elofeszült­sége a sugarat magához vonja és a hasító- 45 kon áthúzza; a sugár — a mezőik szimmet­riája folytán — nyugalmi helyzetben el­hagyja a középső lemez és a vezérlőlemez közötti teret oly irányban, amely belépé­sének irányával párhuzamos és ahhoz ké 50 pest néhány milliméterrel el van tolva. A második terelőrendszert a találmány szerint szintén háromrészes rendszerként építjük fel, ahol is a sugár szintén a föld-és középső lemez közti térben megtörik 55 és a középső és vezérlőlemez közti térbe jut. A második rendszer érzékenységé­nek növelése céljából e rendszer lemezei trapézalakúra készíthetők, amelynél a sugárirányhoz harántfekvésű két párhu- 60 zamos oldal körívekkel van helyettesítve. Elegendő azonban az is, ha csupán a földlemeznek az első terelőrendszer felé eső oldala, valamint a középső és a ve­zérlőlemeznek az első terelőrendszertől 65 távolabb eső oldala, továbbá a középső lemez hasítéka körívalakú. Minthogy a középső lemez a találmány szerint pozitív előfeszültséget kap, amely nagyobb a legnagyobb pozitív terelő- 70 feszültségnél, az összes szórási elektrono­kat magához vonzza. A vezérlőlemez te­hát harántáramtól teljesen mentes ma­rad. Az iónkereszthibát a sugár törése a képmezőből kihelyezi. A sugár belépési 75 síkja alatt a vezérlőlemez mezője, pl. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom