112309. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés érceknek és más anyagoknak redukálására és a redukálási termékek és salakok megömlesztésére

Megjelent 11)35. évi junius lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112309. SZÁM. — Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés érceknek és más anyagoknak redukálására és a redukálás! termékek és salakok megömlesztésére. Nagy János vegyész Budapest. A bejelentés napja 1931. évi junius hó 17-ike. A találmány olyan eljárás és annak foganatosítására vtaló redukáló olvasztókemence, mely különböző érceknek és más vegyületeknek redukálását,, illetőleg 5 fémeknek és más elemeknek, Valamint különböző ötvözeteknek és egyéb vegyületeknek és azok redukálási termékeinek, úgyszintén értékesebb salakoknak, minit pl. timföldo 1 va dék cement előállítását 10 teszi lehetővé. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a redukálandó anyagokat, szükséghez mérten, saliafcképző anyagokkal és sizéniiel együtt — vagy utólb'bi nélkül — 15 magas hőfokra hevítettt redukáló atmoszférába visszük, ahol az izzó Szabad szén vagy a redukáló gázok hatására, a redukálásnak és a magas hő' hatásának alávetett anyag redukálódik és alkotóré-20 szei elemi, vagy ötvözet alakban kiváljak, vagy pedig alacsonyabb fokú redukálási termékké, illetőleg miás vegyületekké alakulnak át és az eközben képződött salakokkal együtt megolvadnak. 25 Az eljárást és annak foganatosításához • , való berendezésit — példaképpen timföldolivad'ékceiment és f e r r os zil'i ciuim előállításával kapcsolatban — az alábbiakban ismertetem: gO • Több eljáirás ismeretes a timiföld-klinr kercement és timföld-olvadékceiment előállítására. Az ismert eljárások és azok kiviteléhez váló berenderaésekj, melyeknek egyrésze aknás, vagy lájigkemenicég5

vei, vagy e kettőnek a komibináciiójával1 . dolgoznak, a gyakorlatban nem váltak be tökéletesein és nagyon sok kívánnivalót hagynak m'aguk ultán. Nevezetesen a legtöbb ilyen égető- vagy olvasztókemencében az anyag, megolvadása előtt, 40 gyakran a kemence falára és egymással összesül és így a kemence működése megakad. Ennek az az ismert oka, hogy az alulról fölfelé áramló égéstermékek, az akna bizonyos magasságában a tim- éh földcement olvadáspontja alá hűlnek le és miivel a mész és bauxiít aluiminátcementté való egyesülése és lágyulása, az olvadáspont alatt, a kemence magasabibi övében következik be, ennek következte- 50 ben — az olvadás előtti lágyulás folytán — a, darabok öslszesülnek, ami az olvadási övbe való levonulásukat- megakaszitija. Ez a kedvezőtlen jelenség, az aluminátcement előállítására való aknás 55 kemencék méreteit nagyon szűk határok közé szorítja. Ugyanis azok magassága legfeljebb átmérőjük négyszerese lehet. Az átmérőjük pedig a gyakorlatban levő ilyen kemencéknek kb. 0.80—1.20 méter. 60 ösak ilyen kisméretű, alacisony kemencékben küszöbölhető ki az. anyag összetapadása. E hátrányon egyes megoldások olyképpen igyekeznek segíteni, hogy pl. 65 aknás kemencében az anyagot (bauxit és mész keverékét) a füstgázokkal, csak a zsugorodási hőfokra hevítik és eziután - -szakaszos üzemmel — a Minker masszát kézi vagy mechanikai úton, láng vagy 70 elektromos kemencébe juttatják, ahol további hevítésnek alávetve megolvasztják. Eltekintve attól, hogy jómmőségű tianföldoementet ezekkel és hasonló eljárár sokkal csakis olyan bauxitokból lehet 75 előállítani, melyek nem tartalmaznak túlisok szilíciumot és vasat — ezekkel' az eljárásokkal nem igen kapunk teljesen