112308. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mészsalétrom előállítására

Megjelent 11)35. évi junius lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112308. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás mészsalétrom előállítására. „Montecatini" Societá Generale per l'Industria Mineraria ed Agricola cégr Milano-ban. A bejelentés napja 1934. évi május hó 15-ike. A szemcsés és légálló, nagy nitrogéntartalmú mészsalétrom előállításának problémáját mindeziideig nem oldották meg gazdaságos módon és pedig ama ne-5 hézségek miatt, amelyeket a szilárd só előállítása okoz abból az oldatból, amelyet salétromsavnak & mészkőnek: egymásrahatása útján kapunk. Ha ugyanis ezt az oldatot a normális 10 elpárologtatóba vezetjük, nem, sikerül 80%-osnál nagyobb koncentrációt elérni vízmentes kalcmmnitrátlerakódások! keletkezése miatt. Ez ia koncentrátum. nehézségeket okoz a kristályosodásnál aa is-15 mert túlolvadási jelenségek (Überschmelzungserscheinung) miatt, amelyek a mészkőtől eredő tisztátlanságok jelenlétében még erősebbek és alacsony, rendesen 13—14% nitrogéntartalmú víztartalmú sót 20 kapunk (a vízmentes só 17%-ával szemben). Az eddig javasolt javítások egyike sem tette lehetővé e nehézségek legyőzését az egyetlen alkalmazott eljárásnál, amely 15.5% nitrogéntartalmú kész ter-25 mákét ad, a koncentrátum kristályosodása tényleg végbemegy ammoniumnitrát hozzáadása közben; ez az eljárás több hátránnyal jár, többek között az ammoniumnitroigén bevezetésével és nagyon tiszta ÜO mészkő alkalmazásával. A találmány szerinti eljárással a problémát teljesen megoldottuk, amennyiben nagyon gazdaságos módon több mint 15%'-os nitrát-nitrogéntartalmú mésizaaléit-35 romot kapunk, amely szemese al akbai 1 könnyen megkeményíthető anélkül, hogy a mészkőnek különösen tisztának kellene lennie. Az alapelv, amelyen ez az eljárás alapul, kalciumnitrátoldatnak forró gázok- 40 kai való közvetlen érintkezése utján történő víztelenítésében áll, az oldat érezhető hőjének kihasználásával. Az oldatot hengeres burokkal fedett kádba vezetjük, amely utóbbi vízszintes tengely körül 45 forgó testekkel akként vain ellátva, hogy mindenkor e testek egyike részben a kádba merül és részben kiáll. A kiálló részek tapadó oldatnak vékony rétegeivel bevontak, amely utóbbiakon a tok belse- 50 jén átfújtatott forró gázáram ömlik végig. Ily módon a gázoknak kitett oldalfelület folytonosan megnyúl és ilymódon sikerül annak az elkerülése, hogy a vízmentes só kéregképződése a víz további 55 elpárolgását meggátolja (sőt a kérgek fokozatos keletkezésük közben a még folyékony alsó rétegeken csúsznak, úgy, hoigy az elpárolgáshoz újabb felületek táratnak fel); másrészt az 1000°-on levő gázoknak 60 érezhető hője értékesíthető anélkül, hogy a nitrát bomlana, minthogy a terméknek nincs elegendő ideje ahhoz, hogy megfelelő hőfokot elérje. A mellékelt rajzon a hossz-, illetve ke- 65 resztmetiszetben feltüntetett (3) és (3') készülék az eljáráshoz alkalmas készülék kiviteli példája. Az utóbbi az (5) burokkal fedett (4) kádból, valamint a víziszintes tengely körül forgó és (7) tárcsákkal el- 70 látott (6) dobból áll; az oldatot bevezetjük a kádba, a gázok a burkolatban levő szabad téren haladnak át, úgy, hogy a tárcsák közt eloszlanak és a forgásuk közben magukkal ragadott oldatrétegeken végig- 75 haladnak; az oldat mindjobban besűrűsö-