112307. lajstromszámú szabadalom • Kúpcsapágyas kocsitengely

Megjelent 11)35. évi junius lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 112307. SZÁM. — XX/a. OSZTÁLY. Kúpcsapágyas kocsitengely. Magyar István kovácsmester Orosháza. A bejelentés napja 1934. évi december hó 3-ika. A forgalomban levő kocsitengelyek •csapágyazása általában nagyon kezdetleges. A kerékagyba ágyazott persely a csapágy s nem a tengely, hanemi ez a 5 persely forog a kerékkel együtt a kocsitesthez kötött merev tengelyen. Kísérleteznek újabban golyóscsapágyakkal is; azonban míg az előbbi csapágyazásnál túlnagy a súrlódás s az agyperB'elyeik ko-10 pása miatt mindig baj van, addig az utóbbinál nagy terhelés alatt, erős zökkenőiknél törnek a golyóik s dráiga a csapágy. A taláknánybeli „kúpcsapágyas koosi-15 tengely" nagy terhelésnél is jól állja a zökkenőket, a tengeily olaj fürdőben forog, súrlódása felülete kicsiny és olcsó. A kocsitengely a kerékagyba van beágyazva és a kerékkel együtt forog. Ezt 20 a forigó tengelyt jobbról-balról egy-egy, a kerék felé eső végéin kúpszerűen 'kiképezett s zabály ozóosavar tartja, mely a kocsikereket körülölelő, megfordított U-alakú és a kocsitestet hordó tartóba van 25 hajtva és rögzítve. A szabáilyoziócsavarok kúpos végükkel benyomulnak a kerékagyba ágyazott tengely végeinek ugyancsak kúpalakú mélyedéseibe és ezzel a szabályozócsavar és a tengely összeillesz-30 kedése kúpos csapágyazást képez. A csapágy gondosan tömített olajtartóban van és így a tengely állandóan olajban forog. A csatolt rajz a tengelyt, a kerékagyat, 35 a tengelytartó szabá ly o zócsavar oka t ós a kocsit hordó fordított U-alakú tartót hosszmetszetben ábrázolja. " A (4) kerékagyba csapolt (8) küllőket, illetve a kocsikereket a fordított U-alakú 40 (6) tartó felülről veszi körül és ezt a tar tót a kocsi ellenkező okialán levő tartó val a (7) öisszekötővas kapcsolja öissze Erre a (7) összekötővasira van a (9) kocsi rugókkal vagy más módon a kocsi teöf ráépítve. A (6) tartó mindkét szárába 45 alul, a közepén csavarmenetes és befelé néző végéin kúpos kiképzésű (2) állítócsavar van behajtva és ellenanyákkal vagy más alkalmas módon, a tartóhoz rögzítve. Az állitócsavarok kúpos vége 50 beilleszkedik az (1) tengely végeinek ugyancsak kúpalakú mélyedésébe és a tengely a kerékkel együtt ezeknek az állítócsiavaroknak kúpos végéin forog. Az (1) tengely először egy (3) fémhüvelybe, 55 majd ezzel együtt a (4) kerékagyba van szorosan behúzva, úgy hogy a tengely a kerékaggyal, illetve magával a kocsiké- ' rékkel forogjon, együtt. A kerékagy kéx végére — az (1) tengely kiálló végei és go a (2) állitócsavarok összeilleszkedése: a kúpos csapágyazások köré — szereljük az (5) olajtartó edényt és így a forgótengely állandóan olajban fut. Hogy azonban az (5) olajtartóbál az olaj ki ne szi- 65 vároghasison, a kerékagyra (10), az olajtartóra kívülről pedig ugyancsak (12) nemezitömítést teszünk és ezeket a tömítéseket belülről a (11) fémlappal, kívülről a (13) porzókarákával szorítjuk a ke- 70 rékagyra, illetőleg az olaj tar tőr a. A találmánybeli kocsitengely nagy előnye az, hogy egyaránt lehet vas- vagy íaágyaknál alkalmazni, a tengelyvégek olajban futnak s a kúpos csapágyazás 75 következtében a súrlódási felület kicsiny. Szabadalmi igémyéh: 1. „Kúpcsapágyas kocsitengely" kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kocsi-