112304. lajstromszámú szabadalom • Egyfázisú indukciósmotor közbenső forgórésszel

Megjelent 11)35. évi junius lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112304. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Egyfázisú indnkciósmotor közbenső forgórésszel. Fried. Krupp Aktiengesellschaft cég Essen. A bejelentés napja 1934. évi julius hó 28-ika. Németországi elsőbbsége 1933. évi augusztus hó 1-je. A találmány közbenső forgórészes egyfázisú indukciósmotor, amelynél a közbenső forgórész többfázisúan kiképezett, egyidejűleg váltóáramú - rövidrezáróte-5 kérésként és egyenáramú-gerjesztőtekercsként működő tekercset hord. Ez a tekercs, amely a közbenső forgórészein való elrendezése következtében csak igen kicsiny térbeli méretekbein vitelezihető ki, már a 10 váltóáram és egyenáram által való kettős igénybevétele következtéiben erős felmelegedéshez vezető nagy veszteségekkel terhelt, amihez még az áramkis'zorítás és örvénylőáriamképződés következtében ke-15 letkező ú. n. járulékos veszteségek lépnek, amelyek további felmelegedést okoznak. A találmány célja a közbenső forgórésztekercset úgy elrendezni, hogy e járulékos veszteségek lényegesen csökkentessenek 20 és egyúttal hatásos hűtés váljék lehetővé. A rajz a találmány példaképem fciganatosítási alakját, még pedig az 1. ábra a motor középhosszmeitszetét; a 2. ábra a közbenső forgórészi keresztmet-25 szetének egy résziét nagyobb léptékben mutatja. ' (A) a motortok, amelyen a motor álló, része van. Utóbbi a szokásos módon bádogtárcsákból összetett (B) vastestből és az 30 egyfázisú hálózathoz kapcsolt (Bl) tekercsből áll. A motor főforgórészét, amely az (A) tokiban ágyazott (C) tengelyen van, a gyűrűalakú (Cl) vastest alkotja, amely ugyancsak a szokásos módon bádogtár-35 csákból van összetéve és a (C2) tekercset hordja. A (B, Bl) állórész és a (Cl, C2) főforgórész közötti keskeny gyűrűtérben van a közbenső forgórész hatékony része elrendezve, melynek két (D) homloklemeze van. E homloklemezek egy-eigy (E) görgős 40 csapággyal a (C) tengelyen, forgathatóan vannak ágyazva. A homloklemezeknek (dl) karimáik vannak, amelyek kerületük mentén nagyobb számú (d2) borda révén (2. ábra) egymással mereven vannak össze- 45 kötve. A (dl) karimák között nagyobb egyenletes közökben (d3) gyűrűk vannak elrendezve (1. ábra), amelyek a (d2) bordákon ülnek. A közbenső forgórész vasteste ismert módon I-alakú (F) bádogtár- 50 csákból áll, amelyek a (dl) karimák és a szomszédos (d3) gyűrűk, valamint a többi (d3) gyűrűk között a (d2) bordákon ülnek. A kerületi irányban egymásra következő (F) bádogtárcsák között térközök vannak. 55 melyekben a segédforgórésztekercsnek a segédforgórész forgástengelyével párhuzamosan fekvő rúdalakú (G) vezetői vannak ágyazva. A keskeny négyszögű rudakat alkotó 60 (G) vezetők a találmány szerint két csoportban vannak elrendezve, amelyek sugárirányban egymástól távolságban vannak. Az egyik csoportnak a külső szél felé fekvő vezetői egy-egy szigetelőanygból való 65 (H) négyszögű csőben, a másik csoportnak a belső szél felé fekvő vezetői pedig ugyanilyen (J) csőben vannak. A két, (H) és (J) négyszögű cső között ugyanúgy, az egyik (dl) karimától a másikig terjedő (K) négy- 70 szögű cső van, amely a motortok két homlokterével közlekedő sima légcsatornát alkot. A (H) és (J) csöveket egy-egy szigetelő (hl) és (il) közfal két térre osztja, melyek közül az egyik a (K) négyszögű 75 cső felé, a másik pedig a közbenső forgórész szomszédos széle felé fordul. E terek mindegyikében egymásmelMt öt egymás-