112273. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és aknakemence cement égetésére

Megjelent 1935. évi junius hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112213. SZÁM. XVII/tl. OSZTÁLY. Eljárás és aknakemence cement égetésére. Fried. Krupp Grusonwerk Atieugesellschaft cég-Mag-deburg-Buckau. A bejelentés napja 1934. évi május hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1934. évi április hó 14-ike. A cementégetésre használt kemencék közül a forgócsöves kemencének az az előnye, hogy jobb klinkert szolgáltat, mint az aknakemence. Hogy az aknake-5 menőében keletkezett klinker nem oly jó, mint a forgócsöveskemencében kapott, annak oka nyilvánvalólag az, hogy kis mennyiségű gyengén égetett részek mel­lett mindenekelőtt mindig túlégetett és 10 megolvadt, részeket is tartalmaz, amelyek az előállítandó cement szilárdságát káro­san befolyásolják. Eiz a. túlégetés minde­nekelőtt annak folytán áll elő, hogy az adagolt anyag, röviden „az adag" égés l5 közben az aknakemencében jóformán tel­jesen nyugalomban van és nem keveredik állandóan, mint a forgókemencében. Az aknakemencében az égési folyamat javítását célzó különféle újabb javaslatok. 20 az említett vonatkozásban nem eredmé­nyezitek kielégítő javulást. így a szél­nyomás növelése megszüntette ugyan a gyengeégetést, kevésbé szüntette azonban meg a. károsabb túlégetést. Az égetendő 25 elegynek (möller) a táplálásnál készre­zsugorított anayag-erekkel való keverése — ami légbevezetőcsatornáknak az elegy­ben való létesítését célozza, — sem volt kielégítő, mert az ereken kívül a viszo-Í10 n yok nem változtak. A találmány szerint a túlégetés kelet­kezését úgy kerüljük el, hogy a beadago­landó nyersanyaghoz az összadagnak cél­szerűen legalább egyötödét kitevő meny-35 nyiségű már égetett klinkert vagy ha­sonló anyagot adunk egyenletes elosztás­ban. Célszerű továbbá az anyagot egészben vagy részben finomszemcsés állapotban betáplálni. 10 Cementnek forgócsöveskemencében való égetésénél dolgoztak már eddig is idegen anyag- vagy már égetett miassiziaj adalék­kal. Ezzel a forgócsöveskenienee-üzeníre oly rendkívül terhes lerakódás-, tapadék- 45 képződést, valamint a zsugorodásban levő masszáknak túlságos mérvű csomósodá­sát, összegomolyodását akarták elkerülni, mert ez könnyen idomta'lan darabok, gö­röngyök keletkezésére vezetett, amelyek 50 odaragadtak és az említett tapadékokhoz, lerakódásokhoz vezettek. Minthogy azon­ban ily tapadékképződések mégis csak kivételes jelenségek, e tekintetben mindig csak arra szorítkoztak, hogy ily anyagot 55 csak csekély mennyiségben adjaniak hozzá, mert a termelés egy részének két­szeri felihevítésével többköltségek szár­maznak, amelyeket a niagy tüzelőanyag­szükséglet következtében már amúgy is 60 költséges forgókemenceégésnél a lehető­ség szerint csökkenteni kell. Az újabb, nagy szélnyomással működő alknakemen­céknél ily tapadékkópződés jóformán egy­általán nem fordul többé elő, úgy hogy <35 nincs ok a forgócsöveskemencékre vonat­kozó fenti javaslat alkalmazására. Az aknakemencénél különben is e tekintetben egészen mások a viszonyok, mint a forgó­csöveskemencénél, ami már abból is kitű- 70 nik, hogy — amint azit kísérletek mutat­ták — a találmány szerinti eljárás alkal­mazásánál nem áll elő nagyobb tüzelő­anyagfogyasztási. sőt a t üzielőanyagsziik­séglet inkább csökken. Ennek oka való- 75 szinü leg az, hogy a finomszemcsés ada-

Next

/
Oldalképek
Tartalom