112251. lajstromszámú szabadalom • Aljzat villamos kisütőcsövekhez és izzólámpákhoz

Megjelent lí>35. évi junius hó 1-én. MA6YAK KIRÁLYI SZABADALMI BffiöSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112251. SZÁM. — VII/d. OSZTÁLY. Aljzat villamos kisütó'csövekhez és izzólámpákhoz. N. Y. Philips' Grloeilampenfabriekeu cég- Eindhoven (Hollandia). 1933. évi december hó 6-ika. Hollandiai elsőbbsége 1933. évi január hó 3-ika. A találmány olyan aljzat villamos ki­sütőcsövekhez és izzólámpákhoz, melynek oldalfelületén egy vagy több áramvezető kontaktus van. 5 Az ismert esetekben ezeket a kontaktu­sokat többnyire az oldalfelületre erősített és az aljzatból oldal kiálló gombok alak­jában készítettek, melyek a kisütőeső, vagy lámpa foglalatának rugós kontak-10 tusaival jutnak érintkezésbe. Kitűnt, hogy az a megoldás, amelynél az aljzat kontaktusai ennek oldalfelületé­ből kiállanak, hátrányos. A szokásos csö­vekhez vagy lámpákhoz viszonyítva 15 ugyanis az ilyen, oldalt kiálló kontaktu­sos aljzattal felszerelt cső vagy lámpa a bura tengelyvonalára merőleges irányban jóval több teret igényel, mert az oldalkon­taktusos aljzat átmérője nagyobb a szab-20 ványos aljzatok átmérőjénél. Ez a hát­rány különösen akkor mutatkozik, ha olyan csőszerkezetről van szó, amelynél az aljzat a csőhöz ragasztás útján van erősítve. Ennél a csőszerkezetnél ugyanis 25 az aljaztot űrös testben kell elhelyezni és e test falazata révén kell központosítani. Kitűnt, hogy ez esetben nagy nehézségek adódnak, ha az aljzat kontaktusrészei ebből az aljzatból oldalt kiállanak, mivel 30 a szokásos űrös testek alkalmazása esetén a cső fejelése egyáltalában lehetetlen, míg sajátos alakítású űrös test alkalma­zása esetén az aljzat központosítása jár rendkívüli nehézségekkel. 35 Mi azt találtuk, hogy a jelzett hátrá­nyokat a találmány szerinti aljzat alkal­mazásával teljesen el lehet hárítani. A ta­lálmány szerinti aljzat, melynek oldal­felületén egy vagy több, áramvezető kon­taktus van, oly alakítású, hogy az aljzat 40 ama része, melyhez a kontaktusrészek erősítve vannak, az aljzat többi részénél kisebb átmérőjű. A találmány szerinti szerkezettel lehe­tővé válik, hogy valamely kisütőeső vagy íh izzólámpa buiráját szabványos átmérőjű aljazattal lássuk el és emellett a fejelés műveletének keresztülvitele sem jár ne­hézségekkel. Igen előnyösnek bizonyult, ha a kontaktusokat az aljzat oldalfelüle- 50 tére akként erősítjük, hogy az alsó aljzat­rész + a kontaktusok átmérője az aljzat többi részének átmérőjénél nem nagyobb. Ez esetben az aljzat központosítása az űrös testben a fejelés céljából igen egy- 55 szerű. A találmányt még részletesebben a raj­zon látható foganatosítási példája kap­csán fogjuk elmagyarázni. Az 1. ábra a találmány szerinti aljzat 60 távlati alulnézete, míg a 2. ábra a talál­mány szerinti aljzatot foglalatba szerelve metszetben mutatja. Az 1. ábrán (1) elektromos kisütőeső burája, melyhez a (2) aljzat ismert mó- 65 don van erősítve. Az aljzat oldalfelületén több (3) kontaktus van, Ezek késalakú sávok alakjában készülhetnek, melyek az aljzatban levő mélyedésbe beszorítás ré­vén vannak erősítve. (4) bütyköt jelöl, 70 mely az 1. ábrán fel nem tüntetett fogla­latban levő nyílással működik együtt ós az aljzat ós a foglalat kölcsönös helyzetét biztosítja

Next

/
Oldalképek
Tartalom