112249. lajstromszámú szabadalom • Vetítőgép különböző szélességű filmek, főleg hangosfilmek vetítésére

Megjelent 1935. évi jmiiiis hó 163-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEIRAS 112249. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Vetítőgép különbözó' szélességű filmek, főleg hangosfilmek vetítésére. Magyar-Holland Kulturgazdasági r.-t. Budapest. A bejelentés napja 1933. évi szeptember hó 25-ike. A filmet, főleg a hangos filmet, a gya­korlat igazolta nagy tanítóhatása miatt mindinkább bevonják az iskolai oktatás tanrendjébe. 5 A szabványos (35 mm) szélességű cellu­loid-filmek tűzveszélyességük miatt csak külön vetítőkamrás bemutatóhelyiségben használhatók és így az ily filmeket a ta­nulók csak a mozgóképszínházakban tar-10 tott Oktató előadásokon tekinthették meg, míg intézeti előadótermekben a tűzveszély miatt csupán a nem gyulladó anyagra másolt filmeket mutatják be. Ez utóbbi anyag a celluloidnál drágább és így álta-15 Iában nem szoríthatta ki a celluloid­filmet. A gyártási költség csökkentése ér­dekében a nem gyulladó filmet kisebb méretben állítják elő, úgyhogy az e fil­mekhez való vetítőgépek, főleg a film-20 tároló és mozgató géprészek (filmdobok, filmvezető és mozgató részek, filmkapu) is megfelelően csökkentett méretekkel ké­szülnek. Az oktató és tudományos filmeket 25 gyártó intézetek és gyárak eddigelé több, különböző, nevezetesen 8, 9.5, 16 és 17 mm szélességű filmet állítanak elő, úgyhogy azok vetítésére is különböző méretben ké­szült filmvetítőkészülékre van szükség. 30 Egy-egy intézet tehát vagy egy bizonyos méretnek megfelelő vetítőgép birtokában csak az annak megfelelő szélességű film­fajtát használhatja vagy pedig több gépet kénytelen beszerezni, iha az oktatásra ké-35 szült valamennyi filmfajtát elő akarja adni. Az első esetben nem használható ki az egyébként rendelkezésre álló anyag, a másodikban pedig a több gép beszerzési költsége aránytalanul drágítja a felszere- 40 lést. A találmány oly, különböző szélességű filmek vetítésére alkalmas vetítőgép, fő­leg hangosfilm vetítőgép, mely e hátrányt megszünteti. A vetítőgép lényegileg két, 45 egymással oldható kapcsolatban álló rész­ből áll. Az egyik (az alapegység) a ve­títőgép állványa a rajta elhelyezett vetí­tőlámpával és optikával, valamint a foto­cellát és az azt megvilágító fényforrással, 50 a filmdobokat tartó tengelyekkel és hajtó­motorral, míg a másik (a kiegészítő rész) a filmszalag menesztő szerkezetét, film­vezető görgőket és a filmkaput magába foglaló, az előbbin oldhatóan rögzített 55 rész. Míg az előbbit bármilyen szélességű film vetítése alkalmával változatlanul használjuk, a reá helyezett kiegészítő rész több példányban, a vetítendő 8, 9.5, 16, ill. 17.5 mm szélességű filmszalagnak meg- 60 felelő méretben készül. A gép alapegysé­gére tehát a fenti filmméreteknek meg­felelően szerkesztett kiegészítő géprészek közül csak azt kell rögzíteni, amelynek szerkezete az éppen vetíteni szándékolt 65 film méretének megfelel. A csatolt rajzon a találmány példa­ként! kiviteli alakja vázlatos oldalnézet­ben látható. Az (1) alapra a vetítő fényforrást tar- 70 talmazó (2) lámpaház, a (4) vetítő optika, a (5a, 5b) filmdobok, a hajtómotor és a fotocellát megvilágító (3) fényforrás van rögzítve. Ez az alapegység minden vetí­tés alkalmával változatlan és ezen van 75 elhelyezve a szerkezetet kiegészítő, tet­szőleges oldható módon rögzített kiegé­szítő (6) rész, mely a filmszalag menesztő

Next

/
Oldalképek
Tartalom