112232. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrálással edzendő öntöttvastárgyak előállítására

Megjelent 1935. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112232. SZÁM. — XII e. OSZTÁLY. Eljárás nitrálással edzendő öntöttvastárgyak előállítására. Friecl. Krupp Aktieng-esellschaft cég" Essen. A bejelentés napja 1934. évi szeptember hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi szeptember hó 15-ike. Nitrálással edzett öntöttvastárgyak elő­állításához ismeretes alumíniummal ós esetleg további elemekkel ötvözött öntött­vas használata. Javasolták már ily tár-5 gyak előállításához a grafitot finom el­osztásban tartalmazó ötvözött öntöttvas használatát is. Az így előállított tárgyak nitrálással jól edzhetok ugyan, de mecha­nikai tulajdonságaik a szabad szénnek 10 finoman dendrites hálóalakú eloszlása kö­vetkeztében nem minden alkalmazási célra kielégítő. A találmány eljárás nitrálással edzendő öntöttvastárgyak előállítására, amelyek-15 nek nitrálással való jó edzhetőségük mellett igen jó mechanikai tulajdonsá­gaik, különösen fokozott rugalmas alak­változási képességük van. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy az öntött-20 vas grafitját temperszénhez hasonló alak­ban leválasztjuk. A grafit ily leválasztá­sát úgy érjük el, hogy az öntvényt meg­felelő, alkalmas összetétel és megfelelő, alkalmas lehiilési viszonyok mellett ho-25 mokban vagy tartós fémformákban fehé­ren megmerevedni hagyjuk és azután a grafitot melegen való kezeléssel leválaszt­juk. Kb. 15 mm falvastagságú hengeres üre-30 ges test előállításakor pl. a következőkép járunk el. Oly öntöttvasötvözetet haszná­lunk. amely kb. 2.5—2.8 % C-t, 1.5—2 % Si-ot, 35 0.8—1 % Mn-t, 1.5—2.0 % Al-ot, 1.5—1.75% Cr-ot tartalmaz. Ezt az öntöttvasötvözetet rö­pítőöntési eljárással kb. 100—150°-ra fel­hevített, 20—35 mm falvastagságú kokil- 40 Iába öntjük, amelyben az teljesen fehéren megmerevedik. Nagyob méretű öntvé­nyeknél nagyobb kokillakeresztmetsze­tekre és a kokillák csekélyebb előmelegí­tésére, kisebb méretű öntvényeknél pedig 45 fordított viszonyokra van szükség. Az ön­tött tárgyat megmerevedése után az A.i­pont fölötti hőmérsékleten (pl. kb. 950°-on) izzítjuk és lassan (pl. 4—5° percenkénti lehiilési sebességgel) lehűtjük, mimellett. 50 az eredetileg lekötött szén túlnyomó ré­szében apró csomószerű alakban leválik. Lassú lehűtés helyett gyors lehűtést is alkalmazhatunk, utána következő meg­eresztéssel. Megmunkálás után az önt- 55 vényt célszerűen oly hőmérsékletről, amely az izzítási hőmérsékletnél alacso­nyabb, de a perlitátalakulási hőmérséklet fölött van (pl. kb. 875°-ról) hirtelen lehűt­jük és (pl. kb. 700—750°-on) megeresztjük. 60 Ezzel a szerkezet homogenizálását és az utólagos nitrálásnál szívósabb edzési öve­zetet érünk el. A megadott' öntöttvasötvözetben a nit­rálással való edzhetőséget elősegítő króm 65 egészben vagy részben hasonlóan ható ele­mekkel, pl. wolfrámmal, molibdénnel, va­nadiummal vagy titánnal vagy ezen ele­mek többjével helyettesíthető. Az össze­tételnek azonban mindig olyannak kell 70 lennie, hogy az öntöttvas a választott ön­tési feltételeknél fehéren merevedjék meg. A találmány szerinti eljárással előállí­tott tárgyak nitrálással jól edzhetők, jól 75 megmunkálhatók és mechanikai, vala­mint rugalmassági jellemzőik számértékei kedvezőek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom