112218. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pektin előállítására

— 3 -tás közvetlenül a pektin fokával változik, így pl. 100 fokos pektin (vagyis amelynek egy súlyrésze normális körülmények kö­zött 100 súlyrész cukrot kocsonyásít el) 5 4%-os oldattá töményíthető, melynek visz­kozitása az anyag könnyű kezelését teszi lehetővé. Mindamellett esetleg 2%-os olda­tot is használhatunk; a kapott termék ek­kor is teljesen kielégítő. Száraz pektinnek 10 a találmány szerinti, sikeres előállítása nem függ az eredeti pektinoldat koncen­trációjától vagy viszkozitásától, mert csaknem minden kívánt koncentrációfo­kot alkalmazhatunk a szárító készülék 15 megfelelő módosításai mellett. Feltéve, hogy 4%-os oldatot kell szárítani és tapa­dáskésleltető anyagként glicerint válasz­tottunk, kb. 13.6 1 (3 gallon) glicerint adunk 454 1 (100 gallon) oldathoz és a 20 keveréket addig keverjük, míg az homo­gén nem lesz. A glicerin mennyisége vál­tozhat; ha a pektinkoncentrátum számba­vehető mennyiségű cukrot vagy természe­tes olajat tartalmaz, akkor a glicerin 25 mennyiségét csökkenthetjük. A felhasz­nált glicerin mennyisége inkább függ a pektin töménységétől, mint az oldat tér­fogatától. így pl. 454 1 2%-os oldat kb. 6.8 1 glicerint kíván, vagyis nagyjából a 30 454 liter 4%-os oldathoz szükséges mennyi­ség felét. Az így készített folyékony keveréket közvetlenül visszük fel sima, terheletlen, hevített szárító felületre olyan alkalmas 35 adagoló szerkezet segélyével, mely az anyagot megszakítatlan, vékony, gyakor­latilag egyenletes rétegben teríti szét a felületen, melyet az anyag teljesen lefed. Bármely alkalmas szárító felületet hasz-40 nálhatunk, csupán az szükséges, hogy az elég sima legyen és így a kaparó egyenle­tesen haladjon végig rajta. Szárító felületként belülről fűtött forgó dobot vagy hengert — melynek anyaga pl. 45 rozsdamentes acél és amelynek külső fe­lülete a szárító felület — vagy pedig tár­csát, mozgó fémhevedert vagy egyéb kel­lően fűtött sima felületet alkalmazunk. A folyadékot bármely alkalmas szerv 50 viheti fe i a felületre. így pl. a folyadékot forgó henger fölött elhelyezett, ennek felü­letével nem érintkező tartályban tárolhat­juk, melyből a folyadék a henger forgása közben úgy adagolódik a henger külső fe-55 lületére, hogy ezen egyenletes, vékony ré­tegben terül szét. A folyadék felvitele a felületre vékony, megszakítatlan, egyenle­tes rétegben rápermetezéesel is történ­hetik. A pektinoldatot dobalakú szárító felü- 60 letre felvivő szerkezet egyik előnyös foga­natosítási alakjánál a peiktin egy tölcsér­ből szeleppel szabályozható csövön át egy vályúba kerül, mely a szárító dob felületé­nek egész szélességére kiterjed és amelyet 65 a hengeres szárító felület egy része, vala­mint egy, ezzel szöget bezáró lap alkot. A pektinoldat kifolyó mennyisége akkora, hogy a dob és a ferde lap találkozási felü­lete mentén sekély folyadéktest képződik. 70 E folyadéktest előtt kis távolságban, a dob forgása irányában, a dob felületének szél­tében, nem messze a dobtól, beállítható rúd van. E rúd megakadályozza azt, hogy a folyékony pektin buborékjai a vályúból 75 kikerüljenek és biztosítja azt, hogy a vé­kony pektin hártya, melyet a szárító felü­let a folyadéktestből magára vesz, lég­buborékoktól mentes legyen. Koncentrált pektinfolyadék esetében a 80 szárítandó réteg vastagsága előnyösen kb. 1.3—1.5 mm. E réteg hozzátapad a szárító hengerhez — amennyiben hengert alkal­mazunk — és együtt halad azzal a hártya kellő szárításához elegendő, előre mégha- 85 tározott ideig. A szárító felület hőmérsék­letét, a szárítási időt és a rétegvastagsá­got olyan viszonyba hozzuk egymással és úgy állítjuk be, hogy a pektin túlzott he: vítését elkerüljük, illetve annak hőméi- 90 séklete ne emelkedjék olyan magasra, me­lyen a pektin tönkremenne. A hevítést, úgy hőmérséklet, mint idő tekintetében, úgy szabjuk meg, hogy a kiszárított pek­tin összéfüggő hártya legyen, melynek 95 vastagsága az alkalmazott bevonaténak mintegy 10%-a, vagyis a megadott példá­ban 0.12 mm. Világos, hogy a szárított hártyát bármely kiképzésű és elrendezésű alkalmas kaparóval vagy késsel eltávolít- 100 hatjuk a szárító felületről, feltéve, hogy az e felülettel, ennek egész szélessége mentén állandó érintkezésben van e felület és a kaparó viszonylagos elmozdulása alatt. Az érintkezésnek olyan szorosnak kell lennie, 105 hogy az egész anyagot eltávolítsuk és a felület végül teljesen tiszta legyen. A ka­parót ezenkívül úgy kell kiképezni, hogy az simán menjen végig a felületen és ebbe ne vágjon bele. Teljesen kielégítőnek bizo- 110 nyúlt pl. rozsdamentes acélból készült haj­lékony lemez, melynek szélét akkora nyo­mással szorítjuk a szárító felülethez, hogy ennek egész szélességében létrejöjjön a szükséges érintkezés. 115 Akármilyen szárító felületet haszná­lunk, ennek hőmérséklete aikkora legyen, hogy a kívánt nedvességtartalom oiyan

Next

/
Oldalképek
Tartalom