112216. lajstromszámú szabadalom • Eszköz a bridzs-játék prémiumainak és büntetéseinek kiszámítására

- a -másmellett ugyanannyi négyszögletes (L1 L5) mező van, melyek ugyanakko­rák, mint az (L) kivágás (3. ábra); az utóbbi mezőkbe az elért szűrőknek meg-5 felelő jutalmak vannak beírva. Az alsó sorban egymásmelleit ugyanannyi négy­szögletes (Nl... N5) mező van (1. ábra), melyek ugyanakkorák, mint az (N) kivá­gás (3. ábra); az utóbbi mezőik a bukások -10 nak megfelelő büntetéseket tüntetik fel. Különböző szabályok vannak, melyek szerint a bridzset játszák, illetve a pon­tokat számítják; ilyenek pl. a vademe­cum-bridzs, kontrakt-, plafond-bridzs stb., 15 de minthogy ezek különböző módosításo­kon mentek keresztül, az utóbbi időben a „nemzetiközi bridzsre" tértek át, mely lassankint minden érdekelt körben elter­jed. 20 Ez okból az eszköz példaképen válasz­tott foganatosítási alakját a nemzetközi játék szabályainak megfelelően képez­tük ki. Az (E) tolóka hátsó oldala a nemzet-25 közi játék legfontosabb szabályait tünteti fel (2. ábra). Az eszköz, használata a. következő: A Ikontra teljesítését egyáltalán nem jegyezzük. 30 1. példa. Feltételezzük, hogy a játékos treffben vagy káróban egy szűrt csinált. Annak kiszámítására, hogy ezért az ütésért hány pontot kell felírni, az (E) tolókát 35 úgy állítjuk be, hogy annak (Ml) mezeje (1. ábra) az (M) kivágásban (3. ábra) je­lenjék meg. Ekkor a pluszjellel jelölt felső (L) kivágásban ezt olvashatjuk: lx az üt. ért. (egyszer az ütés értéke, 1. 40 ábra), a tolóka hátsó oldalán pedig azt találjuk, hogy az ütés értéke 20 (2. ábra). Ennélfogva a vonal felett 20 pontot, vagy pedig pikk- vagy kőrjáteknál 30 pontot, szanzadunál minden 1, 3, 5, 7-ütés után 45 30-at és minden 2, 4, 6-ütés után 40-et, kontrával pedig 100 pontot jegyzünk. Bellben a szűrőket ugyanúgy jegyezzük, mint az első játszmában, ha pedig kon­trázva volt, akkor csak 200 pontot jegy-50 zünk. A mínuszjellel jelölt alsó (N) kivá­gásban (3. ábra) jelennek meg a bünteté­sek. Az első bukásért 50 pontot, kontrá­val 100 pontot, a második játszmában pedig 100 pontot és kontrával 200 pontot jegyzünk. 5 2. példa. Két elért szűr esetén a tolókát úgy ál­lítjuk be, hogy az (M2) mező (1. ábra) az (M) kivágásban (3. ábra) jelenik meg, az­után a nyereségeket vagy büntetéseket © ugyanúgy olvassuk le, mint az 1. példá­ban. Hasonló eljárást követünk 3, 4, 5 szűr vagy bukás esetén is. A tok fenekét természetesen részben vagy teljesen elhagyhatjuk, úgy hogy a $ tolóka hátsó oldala egész terjedelmében állandóan látható, csupán a behajlított széleket hagyjuk meg a tolóka vezeté­sére. A tolóka szövege a találmány kere­teinek túllépése nélkül bármely nyelvű 7( lehet. Szabadalmi igények: 1. Eszköz a bridzsjáték prémiumainak és büntetéseinek kiszámítására, melyre jellemző mozgatható lapból álló táb- 7* lázat és kivágásokkal készült olyan helytálló lap, mely alatt a táblázat el­tolható. 2. Az 1. alatt igényelt eszköz foganatosí­tási alakja, melyre jellemző, hogy a g(j táblázat sík tolókát alkotó, fogantyús lapra van erősítve vagy pedig magá­val a tolókával azonos, mely utóbbi derékszögű négyszögalakú, lapos, a to­lóka bevezetésére való egyik oldalán §5 nyitott tokban csúsztatható, ahol is a tok fedelén, mint helytálló lapon, a tok nyitott oldala mentén elrendezett, derékszögű négyszögalakú három ki­vágás van, melyek mindegyikének 90 hossza ugyanakkora, mint a táblázat mezőié, úgy hogy a tolóka eltolásakor a kivágásokban egymásután három­három egymásfölötti tolókamező jele­nik meg. 95 3. Az 1—2. alatt igényelt eszköz fogana­tosítási alakja, melyre jellemző, hogy a tok fenekének részleges vagy teljes elhagyásával csak a tolóka vezetésé­hez szükséges peremeket tartjuk meg. 101 2 rajzlap melléklettel. Pullas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom