112211. lajstromszámú szabadalom • Gránát, különösen kézigránát

— 3 -mely hosszúságii lehet, esetleg csak akkora, mint amennyi a viszonylagos elmozduláshoz szükséges. A gránát méretei egyébként változtat-5 hatók, de igen célszerű, ha a gránát részei olyan viszonyban vannak egymással, hogy a két gránátfél súlya körülbelül azonos és a lehető legnagyobb részük robbanó anyaggal van töltve, úgyhogy a tö-10 megek igen nagy aktivitását érhetjük el aránylag csekély súllyal. Bizonyos esetekben a gránátfeleket előnyösen vékony lemezből készítjük. A két gránátrésznek természetesen nem 15 kell különböző átmérőjűnek lennie, hanem azok átmérője azonos is lehet. A gránátrészek hengeresek, vagy pedig gömbnek vagy csonkakúpnak részei is lehetnek, de egyéb foganatosítási alakok is elképzelhe-20 tők. Szabadalmi igények: %. Gránát, különösen kézigránát, melyre jellemző, hogy az a gyújtás előidézésére egymással mozgathatóan összekö-25 tött két részből áll, melyek a gyújtás bekövetkezte után a gránát aktív tömegét alkotják. 2. Az 1. alatt igényelt gránát foganatosítási alakja, melyre jellemző az aktív 30 tömegek gyakorlatilag azonos súlya. 3. Az 1. vagy 2. alatt igényelt gránát foganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy az egymáshoz képest mozgatható részek űrös, pl. csészealakú testek, me-35 lyek teljes egészükben vagy részben a robbanó vagy máseféle anyag tartói. 4. Az 1—3. alatt igényelt gránát foganatosítási alakja, melyre jellemző a testek olyan kölcsönös elrendezése, hogy a vi<0 szonylagos elmozdulás billenésből és vagy eltolódásból áll. 5. Az 1—4. alatt igényelt gránát foganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy a testek a gránát külső tokját alkotják, 45 amely az ütést kapja. 6. Az 1—5. alatt igényelt gránát foganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy a két testet az egyiknek befelé irányuló karimája és a másiknak kifelé irányuló 50 karimája kapcsolja össze egymással. 7. A 6. alatt igényelt gránát foganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy a testek olyan méretűek és/vagy olyan elrendezésűek és/vagy egyébként olyan 55 ezerveket tartalmaznaik, hogy az egyik tesit a másikba betolható és hogy a két test az említett karimáknál rugóhatás alatt fekszik egymáshoz. 8. Az 1—7. alatt igényelt gránát foganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy 60 az egyik vagy valamennyi test hengeres csészealakú. 9. Az 1—8. alatt igényelt gránát foganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy a testek egészben vagy részben gömb, 65 kúp vagy csonkakúp alakúak. 10. Az előző igények egyikében vagy több, jében védett gránát foganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy az egyik vagy valamennyi testben, egy vagy 70 több helyen, a gránát egymással szemben fekvő részein belül, illetve e részek közötti köztérben e részek viszonylagos elmozdulásakor működésbe lépő gyújtószerkezet van. 75 11. Az előző igények egyikében vagy többjében védett gránát foganatosítási alakja, melyre jellemző, hogy a gyújtószerkezet a robbantó töltény irányában célszerűen eltolható, többé-kevésbé he- 80 gyes, előnyösen vezetékben vagy egyéb módon vezetett, esetleg rugóval működtetett egy (vagy több) részből áll. 12. Az előző igények egyikében vagy többjében védett griánát foganatosítási 85 alakja, melyre jellemző, hogy a gyújtás célszerűen a testek között elhelyezett rugózó szerv útján oly módon történik, hogy e szervnek az egyik szélső helyzetéből a másikba jutáshoz a rend- 90 szerben felhalmozott rugóerőt el kell fogyasztania és arra fordítania, hogy a gyújtómozgást előidézze. 13. Az előző igények egyikében vagy többjében védett gránát foganatosítási 95 alakja, melyre jellemző, hogy a gránát nyugalmi állapotában a rugózó szerv rugalmas deformációval előidézett, feszültség alatti nyugalmi helyzetben van, melyből e szervet az egymáshoz 100 képest elmozdítható részek a szervben tárolt energia kihasználásával válthatják ki. 14. Az előző igények egyikében vagy többjében védett gránát foganatosítási 105 alakja, melyre jellemző, hogy a rugózó szervet rugóerő hatása alatt álló emeltyűk alkotják. 15. Az előző igények egyikében vagy többjében védett gránát foganatosítási 110 alaikja, melyre jellemző, hogy a rugózó szerv rugózó tárcsából, drótrugóból, lemezrugóból vagy más eféléből áll, mely szerv célszerűen az egyik testben lazán vagy szilárdan elhelyezett tartóba 115