112194. lajstromszámú szabadalom • Elektroncsöves berendezés
— i — ség-ellenállás útján az anódaáram változásainak megfelelően változik és a (65) megcsapolás beállítása útján kézzel is szabályozható. E rácselőfeszültséget úgyis 5 változtathatjuk, hogy a (64) ellenálláson átmenő áram erősségét megfelelő berendezés, mint pl. önműködő intenzitásszabályozó cső útján változtatjuk, amint a későbbiekben látni fogjuk. 10 Azt találtuk, hogy a (66) jelvezérlőrácshoz kapcsolt rácselőfeszültségi ellenállás változása a középfrekvenciájú kilépő-jel intenzitását vagy amplitúdóját a kívánt határok között hatékonyan változ-15 tatja és ez az oszcillátor-frekvencia befolyásolása nélkül történhetik. Más szóval, 'a',második vagy külső negatív rács rácselőfeszültségének szabályozásával — az első vagy belső negatív rácsnak az oszcil-20 latorban való felhasználása mellett — a detektor-oszcillátor-rendszer erősítése szabályozható, anélkül, hogy az oszcillátor feszültségének amplitúdóját, stabilitását vagy frekvenciakarakterisztikáját káro-25 san befolyásolnék. A fentiek szerint a jelpályákat összetevő áramkörben csak egyetlen elektroncsövet alkalmazunk, azonban e berendezéshez intenzitásszabályozó is kapcsolható és az elektroncsato-30 lás részére felhasználható, anélkül, hogy a csatolt áramkörök egyikének, jelen esetben az oszcillátor-résznek, kívánatos működési karakterisztikáit károsan befolyásolnék. A különálló vezérlőrácsoknak 35 és az ezekkel kapcsolatos üzemi áramköröknek egymástól független működését az intenzitásszabályozó berendezés nem zavarja. A kilépő-jelenergia intenzitásának a 40 leírt berendezéssel kapcsolatos szabályozhatósága ilyenfajta jelzőberendezésekben rendkívül kívánatos. Az önműködő intenzitásszabályozó berendezés a jelbevezetőrácshoz csatolható, hogy azt a belépő je-45 lek átlagos amplitúdójában fellépő változásoknak megfelelően, önműködően szabályozza. A jelen példában az önműködő intenzitásszabályozó (75) cső (76) anódaáram-50 köre útján a (64) ellenálláshoz van kapcsolva. Hogy az anóda pozitív feszültséget kapjon, a cső (77) katódavezetéke az (59) forrás változtatható (78) megcsapolásához van kapcsol1 , ;;, amely negatívabb, mint a 55 (65) megcsapolás, és a (79) rácsáramkör a (80) csatolóellenálláson át az (59) forrás még negatívabb (81) pontjához tér vissza A csatolóellenállásba és így az intenzitásszabályozó csőbe tetszésszerinti, pl. a (82) kapcsokkal jelzett forrásból a (83) csatoló- 60 kondenzátor útján szabályozófeszültsógeket, pl. rádiófrekvenciájú jelfeszültségeket vezetünk. E kapcsolásnál a (82) kapcsokra alkalmazott feszültség átlagos amplitudóválto- 65 zásai a (75) csőnek (64) ellenálláson átmenő anódaáramát és így a (66) rácsra alkalmazott rácselőfeszültséget változtatják. E berendezés úgy működik, hogy a jelerősség növekedtével a (76) áramkörön 70 átmenő anódaáram erősödik, ennek folytán nő a (64) ellenállás mentén fellépő feszültségesés és így a (66) rács negatív előfeszültsége, ami azt eredményezi, hogy az (55) áramkörből kilépő jelenergiának 75 amplitúdója csökken. Amint már kifejtettük, e működés a (49) áramkörben keltett oszcillátor-jelektől teljesen független és azokat nem változtatja. A 2. ábrán az oszcillátor rácsáramköré- 80 ben feltüntetett (50) szűrőkör és (51) elnyomó-ellenállás arra valók, hogy az oszcillátor frekvenciakarakterisztikáját a működési körzeten belül kisimítsa. Minthogy azonban ezek nem tartoznak a ta- 85 lálmányhoz, további ismertetésük felesleges. Az áramkörökben a szükséghez képest a (84) megkerülő-kondenzátorokat alkalmazzuk, amelyek ismert módon megaka- 90 dályozzák, hogy a tápláló áramkörökben csatolás lépjen fel. A 3. ábra olyan kombinált detektoroszcillátor berendezést ábrázol, amelynek (53) elektroncsöve, a 2. ábrán bemutatott 95 kapcsoláshoz hasonlóan, elektroncsatolással és a két jelbevezető-áramkör elszigetelése mellett működik. Az összes különböző elektróda-elemek áramkör-összeköttetései az előző ábrával azonosak, azon- 100 ban az önműködő intenzitásszabályozó összeköttetést elhagytuk. Ez ábra az előző ábrától kissé eltérő (85) oszcillátoráramkört és az (52) ráccsal kapcsolatosan egyedüli (86) elnyomó-ellenállást tüntet fel. 105 A további különbség az, hogy a (72) árnyékolórácsnak második (87) része is van, úgyhogy az a második (66) vezérlőrácsot még inkább árnyékolja. A (72) rács ennélfogva a (66) jel-vezérlőrácsot teljesen le- ttO ernyőzi ós tapasztalatunk szerint ez a gyakorlatban bizonyos áramköröknél kívánatos. További megállapításunk szerint a (67) rács egyszerű pálca lehet, amely a csőburán belül az első vezérlőrács és a 115 (72—87) árnyókolórács közé helyezhető, ha a (67) elemnek árnyékolórács gyanánt már nem kell működnie.
