112194. lajstromszámú szabadalom • Elektroncsöves berendezés

venciára hangolt (12) kilépő-transzformá­tor a középfrekvenciájú (13) kilépőáram­kör és a (26) anódaáramkör közé van ik­tatva. A (26) anódaáramkörbe az anóda-5 feszültségforrás van kapcsolva, amely utóbbinak negatív oldala a (38) katóda­visszatérővezetékhez van kötve. A (17) jelbevezető-rács, valamint a má­sodik (19) vezérlőrács negatív feszültsége-10 ken, míg az anóda és a két árnyékolórács pozitív feszültségeken működnek. A (17) és (19) vezérlőrácsok rácselőfeszültségei a (38) katódavisszatérő-vezetékben lévő (37) ellenállásos előfeszíiltségforrásból vannak 15 leágaztatva, míg a (18) és (36) árnyékoló­rácsok pozitív feszültségeit a (40) feszült­ségelosztó-áramforrásból ágaztatjuk le. A találmány szerinti berendezés tehát olyan elektroncsövet foglal magában, 20 amelynek anódája és katódája közé két előnyösen negatív vezérlőrács van ik­tatva, amelyek legalább egy másik pozi­tív elektróda útján vannak egymástól el­választva és egymással szemben ernyözve. 25 E berendezésben a két vezérlőrács között kölcsönhatás nem léphet fel és így azok a szomszédos áramköröket nem terhelik, nem változtatják tehát akár a (10) transz­formátor és a rádiófrekvenciájú (11) jel-30 pálya útján, akár a (24) transzformátor útján a (14) csőbe jutó jelek frekvencia­karakterisztikáját vagy amplitúdóját. Ennél a példánál a (36) árnyékolórács­nak és a (19) vezérlőrácsnak a hangolt (24) 35 transzformátor útján való csatolása foly­tán a (19) rácsot magábanfoglaló áramkör — a (28) kondenzátor és a (27) szekundér­tekercs hangolási körzetébe eső bármilyen frekvenciánál — oszcillátor gyanánt mű-40 ködhet. Szuperheterodin vevőkészülékben e frekvencia olyan értékű, hogy ha azt a csőben lévő elektroncsatolás útján a be­lépő-jelekkel kombináljuk, akkor az lebeg­tetési vagy középfrekvenciát szolgáltat, 45 amely a kilépőáramkörbe vagy a (13) kapcsokkal jelzett középfrekvenciájú pá­lyába lép. Az árnyékolórácson át folyó áram a ve­zérlőrácsokra alkalmazott feszültség vál-50 tozásai esetén is lényegileg állandó. Ennélfogva a (36) rács nemcsak a (19) ne­gatív vezérlőrács és a (16) anóda közötti árnyékolórács gyanánt szerepelhet, ha­nem előnyösen anóda gyanánt is használ-55 ható. így a jelen kapcsolásban a (36) elek­tróda mint oszcilláló-anóda is szerepel, amely a (24) transzformátor (25) primér­tekercse útján a (19) ráccsal van csatolva. A (17) és (19) vezérlőrácsok célszerűen anódaáramrácselőfeszültség - karakteriszti- 60 kájuk egyenes részén működnek és azok egymástól és megfelelő anódáiktól, azaz., a (16) anódától, illetőleg az oszcillátor­anódaként is működő (36) árnyékolórács­tól olyan távolságban vannak, hogy a (17) 65 rácsnak a (16) anódára és a (19) rácsnak a (36) rácsra vonatkoztatott meredeksége olyan értékű, hogy az egyik rács, a jelen példában a (17) rács, rádiófrekvenciájú je­lek vételére, míg a másik rács, jelen ppldá- 70 ban a (19) rács, rezgések keltésére hasz­nálható. Az előzőkből láthatjuk, hogy a két nagyimpedanciájú negatív jelbevezető-rá­csot egymással és a (16) anódával szem- 75 ben közös burában közéjük helyezett, po­zitív elektródák ernyőzik le és, hogy a két sorbakapcsolt vezérlőrács az anóda és a katóda közötti elektronáramlást vezérli, úgyhogy az egyik negatív rács feszültség- 80 változása a másik negatív rácsnak a hozzátartozó anódára vonatkoztatott me­redekségét és így tulajdonképen a másik vezérlőrács és a hozzátartozó anóda kö­zötti erősítést szabályozza. 85 j Másszóval, az egyik vezérlőrácsra fel­vitt jel az elektroncsőnek a másik rács­tól származó erősítését szabályozza és, minthogy mindegyik rács valójában egy külön jelpálya végződését képezi, e pályá- 90 kon át a rácshoz átvitt jelek hatásosan egyesülnek vagy keverednek, majd a ki­lépő-áramkörbe jutnak. A jelen példánál az oszcillátorrács és a jelbevezetőrács a jeleket olyan különböző frekvenciákon 95 kapja, hogy a középfrekvenciájú áram­körbe jutó eredő jel a kívánt középfrek­venciával rendelkezik. Ha a (24) transzformátornak (25) pri­mértekercse kis impedanciájú, a (36) elek- 100 tróda a (16) anóda és a (19) vezérlőrács között hatásosabb árnyékolórácsot vagy ernyőt képez. Ez elrendezés azzal a to­vábbi előnnyel jár, hogy a (16) anóda (26) kilépőáramköre a (12) kilépő-transzfor- 105 mátoron át, közvetlenül a használati áramkörhöz csatolható. Ernyőzött készü­lékben ennek az az előnye, hogy a ki­lépő-áramkör sokkal jobban ernyőzhető, Í ha az közvetlenül a (16) anódához csatla- no kőzik. A találmány előbbi foganatosítási pél­dájánál a rádiófrekvenciájú jelet az első vagv belső rácsra, míg az oszcillátorjelet a második vagy külső vezérlőrácsra vit- 115 tűk fel. Ez az elrendezés különösen modu­látor esetében előnyös, minthogy a. kisebb frekvenciájú jeleket, mint pl. a hang-

Next

/
Oldalképek
Tartalom