112190. lajstromszámú szabadalom • Ernyőzőberendezés nagy frekvemciájú berendezésekhez vagy azok részeihez

Megjelent 1935. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BI£<feÁ0 SZABADALMI LEÍRÁS 112190. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Ernyőzőbevendezés nagyfrekvenciájú berendezésekhez vagy azok részeihez. C. Lorenz Akt le nyesel lschaft gyári cég Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1934. évi szeptember hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi december hó 12-ike. Ismeretes, hogy rezgőköröket megha­tározó részek, pl. csévék és kondenzátorok, hőmérséklethatásoknak vannak kitéve, melyek éles üzemfeltételeknél az adó nem 5 kívánatos frekvenciaváltozását okozhat­ják. Az ebből eredő hátrányok meggátlá­sára már javasolták, a rezgőkörcsévék, vagy kondenzátorok olyan alakítását, hogy hőérzékeny kompenzálóelrendezések 10 révén a fellépő változások kiegyenlítése önműködően bekövetkezzék. így javasol­ták a rotorköteg távolságát, a kondenzá­tor statorkötegétől, a hőmérséklettől füg­gően, olykép változtatni, hogy a konden-15 zátorral kapcsolt körben kapacitásváltozá­sok ne keletkezzenek. Ismeretes azonkívül, önindukcióscsévéket olykép kiképezni, hogy az egyik irányban való kiterjedéssel szemben, összehúzódás lép fel a másik 30 irányban. Ezzel szemben a találmányszerinti ja­vaslat az, hogy nagyfrekvenciájú eszközök vagy ily eszközök részei számára az er­nyőzést hőérzéketlen anyagból kell elő­állítani és e célra különösen fémes burko­lattal ellátott kerámiai anyagot kell fel­használni. Ennek az új elrendezésnek ha­sonló célja van, mint az említett ismeretes JQ elrendezéseknek, melyeknél igen nagy frekvenciaállandóságra van szükség. Azonban a találmány szerint nem a rezgő­körelemek kapacitását tartjuk állandó értékén, hanem a nagyfrekvenciájú esz-5 közt tartalmazó ház térbeli kapacitását. Mellékelt rajz az új elrendezés példaké­pem kiviteli alakjának oldalnézete és rész­ben metszete. A (C) eszköz felvételére való ház (A) falai és a (B) alaplemez hőérzéketlen ke­rámiai anyagból állanak, mely a leg­újabb időben különböző nevek alatt kap­ható a kereskedelemben. Az (A, B) részek belül és kívül (D) fémréteggel vannak bo­rítva, pl. rézzel vagy ezüsttel. A hőérzé- 45 ketlen kerámiai anyag használata foly­tán, a fémleernyőzéssel meghatározott tér­beli kapacitás hőmérsékletváltozásoknál is állandó marad. Ilymódon nemcsak teljes eszközök szá- 50 mára állíthatók elő tokok vagy burkola­tok, hanem pl. ily eszközök részeinek, pl. csévekészletek leernyőzésére is. Ebben a tekintetben eddig különösen csévekészle­tek nehézségeket okoztak, mert az a köve- 55 telmény, hogy a csóveátmérő lehetőleg nagy, az egész csévekészlet viszont, tehát a cséve a leernyőzéssel együtt, lehetőleg kicsi legyen. Ebből következik, hogy a csévetok távolságát a csévetekercsektől gg lehetőleg kicsire kell méretezni. Minél kö­zelebb van azonban az ernyőzés a csövé­hez, annál nagyobb a cséve csillapítása. Itt az említett térbeli okokból bizonyos csillapítási veszteségeket el kell tűrni. De 55 ekkor nehézségek lépnek fel, ha a csillapí­tási veszteségek emiatt változnak, ha a leernyőzés távolsága hőmérsékletbefolyá­sok miatt változik. Itt tehát igen előnyös,

Next

/
Oldalképek
Tartalom