112187. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés elpuffogtató és ezek után a tűzgázutakban kapcsolt, főleg gőz előállítására való melegkicserélők üzemben tartására

— 8 -nak, melyeknél a melegkicserélő és a gázturbina teljesítménye egymással szem­ben eltolódik, ha a melegkicserélésből a gőz szükséglete vagy a gázturbina terhe-5 lése nagyobb ingadozásoknak van alá­vetve. Ez az eset pl. akkor áll fenn, ha a melegkicserélőben előállított gőzt főző-és esetleg fűtőcélokra használjuk, míg a gázturbina pl. világtógépet stb. hajt 10 és terhelése lényegében állandó. Ily eset azonkívül különösen gőzfogyasztó üze­meknél is, pl, mosódákban, festőüzemek­ben, fonódákban, sörgyárakban, papírgyá­rakban, vegyészeti üzemekben stb. fordul 1Í> elő. Hasonlóképpen fordított esetek is vannak, c. i. midőn a gőzfogyasztás lénye­gében változatlan, míg a gázturbina (vagy egyéb energiafogyasztó) terhelése bizo­nyos időben erősen változik. Ily eset pl, 20 akkor fordul elő, ha égési gázokat feldol­gozó energiafogyasztó áramelőállítót hajt, melynek hálózata az üzem mindenkori sajátsága folytán különbözőképpen van megterhelve, mindenekelőtt bizonyos, 25 elektromosan hajtott munkagépek és esz­közök be-, illetve hozzákapcsolása által, Hasonló az eset, ha a gázzal dolgozó ener­giafogyasztó kompresszort hajtó sűrített levegő előállítására megfelelő munka-30 berendezések (sűrített levegővel hajtott szerszámok stb.) üzemben tartására. Célszerű az említett aggregátumok ter­helésváltozásait az elpuffogtatókamara, illetve kamarák megfelelő teljesítmény -35 szabályozásával a töltőviszonyok változá­sával oly módon összekötni, hogy az el­puffogtatókamarák teljesítménye az em­lített aggregátumok • mindenkor fellépő terhelési állapotához képest helyes mér-40 tékben illeszkedjen. Az elpuffogtatókama­rák teljesítményváltozásával azonban a bennük előállított gázok melegtartakna is változik. Minthogy egyéb hatásnagyságo­kon kívül a nagyfeszültségű égésigázok 45 inelegtartalma mérvadó1 a melegkieserélő melegátvivő felületére való melegátme­net szempontjából, világos, hogy az el­íraffogtatókamarák teljesítményének min­den változtatásával természetszerűen az 50 átmenő melegmennyiség is változik a íne­legkicserélőben. Ha most az ismeretes üzemeljárásnak megfelelően az elpuffog­tatókamarák teljesítményváltozása az el­puffogógázok behatásának tartamára még 55 gyakorlatilag sem gyakorolnak hatást, azaz az egyszer beállított időnagyság fenn­tartatik, akkor a melegkicserélőben oly teljesítményt kapunk, mely a tényleges fogyasztásnak meg nem felel. Hogy a me­legkicserélő teljesítményét, a mindenkori 60 gőzfogyasztásnak megfelelően, helyes mér­tékben szabályozhassuk, a találmány sze­rint a tűzgázoknak a melegkicserélő me­legátvivő felületeire gyakorolt behatásá­nak időtar tárnát a melegkicserélő terhelé- 65 sének és a mechanikai energiafogyasztás­nak egymás közötti eltolásával megfele­lően változtatjuk. Eszerint pl. a meleg­kicserélő terhelésének növelésénél a tűz­gázok behatásidejének meghosszabbítása 70 jön tekintetbe és fordított esetben ezt az időt megrövidítjük. Ha azonban a tűz­gázútban a melegkieserélő után beiktatott energiaelőállító (gázturbina) terhelésinga­dozásoknak van kitéve, míg a melegkicse- 75 rélő teljesítménye állandóan fenntartadó, akkor ebben az esetben is a tűzgázok be­hatásának idejét szabályozni kell, mint­hogy, mint már említtetett, az elpuffog­tatókamarák teljesítményváltozásával ter- 80 mészetszerűen az elpuffogógázok melegtar­talma is változik. Hogy ebben az esetben a melegkicserélőben átviendő melegmeny -nyiség állandóan fenntartassák, szükséges az elpuffogógázoknak a melegkicserélőre 85 gyakorolt behatás idejét, melegtartalmá­nak növelése mellett, megrövidíteni és el­lenkező esetben meghosszabbítani. Ez üzemeljárás végrehajtására a me­legkieserélő utáni tűzgázútban elrendezett 90 lezárószervnek [a 4. ábrán a (20) lezáró­szerv] szabályozója van, mely ezt a szer­vet megnyitja a tűzgázok által gyakorolt hatástartam végidőpontjától függőségben. E viszonyokat az 5. és 6. ábra diagramban 95 tünteti fel. Az 5. ábrán feltüntetett nyomásidő dia gramnál az 1—2—5—6 vonalvezetés az 1. ábra teltvonalú (d) diagramvonalnak fe­lel meg, mely szerint a kamaratöltés IOJ gyújtása az 1. pontban bekövetkezik. A (2) pontban, melyben a (12) elpuffog­tatókamarában a legmagasabb nyomásá­nak felel meg, ennek (19) kibocsátószerve nyitódik. Az 5. ábra szerinti szelepemel- 105 kedési diagramban ez az időpont a (2") pontnak felel meg, mely a (19) kibocsátó­szerv emelkedési diagramjának kezdő­pontja, mely diagram a vékony (10) vo­nallal van rajzolva. Az elpuffogtatókama- 110 rából távozó tűzgázok az utána kapcsolt és a kibocsátórész végén lezárt (16) me­legkicserélőt töltik meg, míg kb. az (5) pontban a melegkicserélő és elpuffogtató­kamara gázzal megtelt tereiben a nyomá- 115 sok kiegyenlítődnek. A találmány sze­rint itt a kiterjesztési vonal nem kezdő­dik úgy, mint az 1. ábra szerint az (5)

Next

/
Oldalképek
Tartalom