112173. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aktív fémnek pl. alkaliföldfémnek vákuumcsőbe való bevezetésére

Megjelent 1935. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BffiÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112113. SZAil. — VII/Ű. OSZTÁLY. Eljárás aktiv fémnek, pl. alkaliföldfémnek vákuumcsőbe való bevezetésére. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég- Eindhoven-ben (Hollandia). A. bejelentés napja, 1931. évi október hó 21-ike. Hollandiai elsőbbsége 1930. évi november hó 18-ika. Találmányunk eljárás vegyileg aktív fémnek vákuumcsőbe való bevezetésére. Az ilyen vegyileg aktív fémeket, melyek közül az ailikaliföldfémek és az, alkalifémek 5 játszanak fontos szerepet, különböző célok elérése végett vezetik be léghijjas csövekbe, így pl. izzókatódák elektronaktív bevonatának előállítására vagy gázmaradékoknak vagy gázszennyezéseknek lekö-10 tésére. Ezeket a fémeket az oxigénnel szemben tanúsított nagy aktivitásuk folytán a szabad levegő behatásának nem lehet kitenni. Ez óikból a szóbanforgó anyagoknak 15 léghijjas térbe való bevezetésére több olyan eljárást javasoltak, mely eljárásoknál ezek a fémek elkerülik azt a veszélyt, hogy a levegő oxigénjével egyesülhessenek. 20 Az ezen célra való egyik jó eljárás szerint a csőbe az aktív fém olyan vegyületét vezetik be, amely vegyületből ez a fém felhevítéskor felszabadulhat és mely vegyületet magát az oxigén nem támadja 25 meg. Ennél az eljárásnál főleg azidokat alkalmaznak, melyek felhevítve bomlanak, amikor is nitrogén fejlődik, az aktív fém pedig felszabadul. Ezzel az eljárással igen kielégítő eredményeket értek el. 30 Abból a célból, hogy a fejlődő nitrogén eltávolításának szükségessége elkerültessék, javasolták már az alkaliföldfémoxid, pl. báriumoxid keverését alumíniummal és ezen keveréknek azon kisütőcsövön ki-35 vül való felhevítését, mellybe a báriumot bevezetni kívánják, úgy, hogy a báriumoxidot az alumínium redukálja. A keveréket emellett oly hőmérsékletre hevítik, hogy a redukció ugyan beáll, a képződött bárium azonban nem gőzölög el vagy csak 40 részben gőzölög el. A visszamaradt reakciótermókek ez esetben almíniumoxid és bárium keverékéből ál'lanak. Ezt a keveréket a kisütőcsőbe viszik és a cső légtelenítése után oly hőmérsékletre hevítik, 45 hogy a bárium kihajtható legyen. Ismeretes azonban, hogy az alumínium földalkalifémekkel igen könnyen ötvöződik, úgy hogy a kisütőcsövön kívül fejlesztett bárium nagy részls az, aluminium- 50 mai ötvöződni fog. Az; ily módon a kisütőcsőbe bevezetett alumínium-bárium-ötvözet csak magasabb hőmérsékleten bomlik, mint az a hőmérséklet, amelynél a bárium, báriumoxid és alumíniumoxid keve- 55 rékéből felszabadul, úgy, hogy az ismertetett eljárás egyik lényeges előnye- ezáltal veszendőbe megy. A szükségessé vá'ló nagyobb mérvű hevítés folytán az a vesizély is fellép, hogy ezt a hevítést any- 60 nyira hajtják, hogy az alumínium, ámbár elgőzösítési hőmérséklete a báriuménál magasabb, részben elillan és szintén lerakódik a kisütőcső azon részein, melyen a báriumot kívánjuk lecsapatni. Ez 85 nagy hátrányokkal járhat, ha pl. a báriumot katótiákra kívánjuk lecsapatni, miután, ha az említett körülmények folytán a bárium kevés alumíniummal keverődik, az alumínium jelenléte a kapott ka- 70 tóda elektronemissziójának jelentékeny csökkenését idézi elő. Találmányunk szerint a jelzett nehézségeket úgy küszöböljük ki, hogy az aktív