112168. lajstromszámú szabadalom • Hegesztett szerkezeti részek nem edzhető acélokból

Megjelent 1935. évi május hó 15 -én . MAGTAR KIRÁLYI #EMj| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112168. SZÁM. — V/e/2. OSZTÁLY. / Hegesztett szerkezeti részek nem edzhető acélokból. Fried. Krupp Áktieiigesellschaft cégr Essen. A bejelentés napja 1934. évi junius hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi julius hó 20-ika. Hegesztett szerkezeti részek előállítá­sára 60 kg/:mm2 -nél nagyobb szilárdságú acélokat a gyakorlatban eddig neon al­kalmaztak, minthogy az volt a felfogás, 5 hogy a megadott szilárdságú acélok a hegesztési varratban és a varrat mellett mindig rideg edzési szerkezetűek és ed­zési repedések képzésére hajlamosak. A találmány ezzel szemben mindenféle he-0 gesztett szerkezeti részek kb. 60 kg/mm2 ­nél nagyobb szilárdságú nem edzhető acélokból, melyeknek széntartalma a 0.25%-ot nem szabad, hogy túllépje ós amelyek 2—10% mangánt, 1—15°/o nik­í5 kelt, 2—5°/o krómot, 1—5°/o wolframot, 1—5 % molibdén t, 1—2 °/0 vanádiumot, 1—3% szilíciumot, 1.5—3% rezet tartalmaz­nak egyenként vagy keverten. E szerke­zeti részeknél a kívánt nagyfokú szilárd­íO ságot a szilárdságot fokozó ötvözetele­mek megadott adalékaival érjük el, míg a széntartalmat oly alacsonyan tartjuk, hogy a hegesztésnél fellépő nagyfokú fel­hevítés és gyors lehűlés dacára sem kép-25 ződik rideg edzésszerkezet. Efcen acélok szerkezete a hegesztési övezetben mar­tenzitszerű kiképzésű ugyan, azonban na­gyobb mérvben szenesített acélok szerke­zetével ellentétben nem üvegkemény és 30 rideg, hanem ezen acélok keménysége legfeljebb kb. 400 Brinnel-egység és en­nek megfelelően szívósak. A megadott szilárdságnövelő adalékelemek tartalma általában összesen 15°/o-nál nem nagyobb. 35 Molibdénadalék esetében a melegen való szilárdság, vanadiumadalék esetén pedig a megeresztésállóság fokozódik, úgyhogy az acéloknak a szilárdságot csökkentő lágyulása a hegesztési övezetben korlá­toztatik, vagy teljesen meggátoltatik. 40 A találmány szerint előállított szerke­zeti részek további előnye az, hogy he­gesztési kötéseik hőkezelést nem- igényel­nek, minthogy a hegesztés — amint azt mar említtettük — a hegesztési övezetben 45 nem rideg, hanem lágy és SZÍVÓS edzés­szerkezetet idéz elő, úgy hogy a hegesz­tésnél és üzem közben nem kell edzési re­pedésektől tartani. A megadott acélok különös előnyöket nyújtanak oly hegesz- 50 tett, szerkezeti réiizek előállítására, ame­lyeknek nagyobb szilárdságnál törés el­len rendkívül nagy mérvben biztosaknak kell lenniök, mint pl. mindenféle nyomó­tartályok, különösen gőzkazánok vagy 55 járműveknek, különösen légi járművek­nek részei. A találmány szerint felhasz­nálandó acéloknak megadott sajátossága ugyanis — mint már említettük — a hegesztési kötéseknek az ugyanolyan szi- 60 lárdságú más acéloknál elkerülhetetlen kiizzítását nélikülözhetővé teszi anélkül,' hogy a nagymérvű szívósság a hegesztési varrat mellett és ezzel a szerkezeti részek törési biztonsága veszélyeztetnék. A he- 65 gesztési kötések kiizzításának a nélkülöz­hetővé tétele azonban fontos műszaki ha­ladás, minthogy a kiizzítás rendszerint csak nehezen és sok esetben egyáltalán nem keresztülvihető. 70 Lényegük szerint a találmány szerinti aeélakhoz tartoznak oly acéliak is, ame-> lyeknél a szilárdságot fokozó ötvözetkom­ponensek az alsó határnál kisebb meny­nyiségben vannak jelen, amelyek azon- 75 ban egyidejűleg több ily ötvözetkompo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom