112163. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcsövekhez való fej és ehhez való foglalat

Megjelent 1935. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 112163. SZÁM. — Vll/'d. OSZTÁLY. Villamos kisütőcsövekhez való fej és ehhez való foglalat. Egyesült Izzólámpa és Villamossági R. T. cég- újpest. A hójelentés napja 1933. évi november hó 28-ika. A találmány villamos kisütőcsövekhez, főleg többelektródás elektróncsövekhez, való fej és az ilyen fejhez való foglalat, valamint az ilyen fejjel ellátott kisütő-3 cső. Fejnek ehben a leírásban és igényekben a kisütőcsőhöz erősített azt a célszerűen szigetelő testet nevezzük, melybe egymástól szigetelten több, a cső egyes elektródáivá! összekapcsolt vezető érint) kező van erősítve, mely érintkezők a foglalat ellenérintkezőivel való együttműködésre alkalmasak. Foglalatnak pedig azt a célszerűen szigetelő testet nevezzük, mely vezető ellenérintkezőkkel van felj szerelve, melyek olyan elrendezésűek, és kiképzésűek, hogy a foglalatba helyezett fej érintkezőivel súrlódásos vagy egyéb kapcsolatban lóvén, a csőhöz való áramhozzávezetés rajtuk és az érintkező) kön át megy végbe. A jelenleg használatos kisütőcsövek rendszerint hengeres fejeinek érintkezői általában a fej alsó homlokfelületéből egymással és a fej hossztengelyével párj huzamos irányban kinyúló peckek, melyek a foglalat merev vagy rugós hüvelyekként kiképzett ellenérintkezőibe illeszkedve, azokkal nem csak villamos, hanem súrlódásos mechanikai kapcsola) tot is létesítenek és ennek folytán a csőnek a foglalatban való tartására is valók. Ismeretesek ugyan olyan fejek is, melyeknél ez utóbbi célra külön szervek vannak, ezek azonban, főleg a hozzájuk i való foglalatok nagy terjedelme folytán, rádióvevőcsöveknél már egyáltalán nem használatosak. Az ismeretes, axiális érintkezőjű fejeknek nagy elterjedtségük dacára számos ) hátránya van, például a következők; A peckeknek egymáshoz képesti villamos kapacitása aránylag- nagy, nagyszámú pecek esetén a villamos kontaktus nem minden pecken biztos, az aránylag hoszszú peckek elég könnyen elhajolnak és a 45 cső szerkezeti hosszát jelentékenyen növelik, a csövet a foglalatban nem mindig rögzítik elég erősen és számuk bizonyos határon túl nehezen szaporítható. Ez utóbbi, valamint egyéb okoknál fogva, 50 az ismeretes két- vagy többrácsos csöveknél egy elektróda hozzávezetését igen gyakran a bura felső részén levő szorító vagy a fej palástfelületéből kinyúló oldalcsavar képezte, melyek azonban, mint- -,5 hogy nem a foglalat ellenérintkezőivel, hanem hozzájuk erősítendő vezetékekkel való együttműködésre szántak, fentiek szerinti érintkezőknek nem tekinthetők. A találmány szerinti fej és hozzávaló 60 foglalat fenti hátrányok kiküszöbölését célozza, mit az érintkezők radiális elhelyezésével érünk el. Az egymással párhuzamos, axiális érintkezők ugyanis, különösen, ha akár az érintkező, akár az hő ellenérintkező, a szokásos rugós kiképzésű, mindig megengednek bizonyos elhajlást, míg olyan cső, melynek legalább három érintkezője radiális elrendezésű és nem egy vonalban, hanem egy három- 70 szög három sarkpontján fekszik, igen szilárdan és elbillenés ellen jól biztosítottan illeszkedik foglalatába, különösen, ha ez utóbbi olyan elrendezésű, hogy benne a csövet behelyezése utáni elfordí- 75 tásával rögzítjük. A találmány szerinti foglalat tehát lényegileg szigetelőtest, melyben hornyok vagy kivágások vannak az érintkezők és rendszerint a fej egy részének is befogadására, mimellett az el- 80