112143. lajstromszámú szabadalom • Segédeszköz mértékvételhez szabászati célokra
Megjelent 1935. évi május hó 15-én. SNitfj piSBfflW MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 113143. SZÁM. — l/a. OSZTÁLY. Segédeszköz mértékvételhez, szabászati célokra. Böszörményi László szabómester Miskolc. A bejelentés napja 1934. évi junius hó 30-ika. Testhezálló öltönyök készítéséhez, tudvalevőleg, elsősorban jó szabásra van szükség; ennek az előfeltétele pedig a megfelelő, pontos és megbízható mértékvétel. 5 A jó szabás elkészítéséhez ugyanis először a test valódi méreteit kell bármilyen testtartás, sőt rendellenes testalkat mellett is, lehetőleg pontosan és híven megállapítani s azután ezeket a méreteket 10 kell a valóságnak megfelelően a szabásrajzra átvinni. Minthogy pedig az emberi test mozgékony és változékony részekből áll, melyek viszonylagos helyzetüket is folytonosan 15 változtatják, a test méreteit, szabatosan, úgy felvenni nem tudjuk, mint pl. egy merev, holt tárgy méreteit. Másrészt pedig, mivel térbeli alakzatról veszünk fel méreteket s ezeket síkbeli rajzra kell át-20 vinnünk, ennek sikere, kellő támpontok hiányában, úgyszólván teljesen a szabász helyes érzékétől, gyakorlatától és ügyességétől függ. Szem előtt tartva pl. csak a derékméretet, nyilvánvaló, hogy számot-25 tevő eltérések adódnak már aszerint is, hogy milyen irányban (vízszintes vagy ferde síkban) fektetjük a mérőszallagot a derék köré. S ha már most ezt a helytelen méretet egyenes vonalként visszük át a 30 rajzra — holott a ferde síkban felvett kerületi vonal a síkba kifejtve, görbét adna — és ehhez az egyeneshez visszük fel harántirányban a többi méreteket, akkor — természetszerűleg — a rajzon hibásan és 35 eltorzítva kapjuk az összes méreteket. A találmánybeli elgondolás az, hogy mind a mértékvételhez, mind a méreteknek a rajzra való átviteléhez meghatározott, állandó jellegű, kiindulási alapot 40 kell teremtenünk, amelyhez viszonyítva vesszük fel a többi méretet és visszük át, ill. szerkesztjük meg a rajz egyéb részleteit. Ezt a kiindulási alapot úgy kaphatjuk meg, hogy az alapméretnek egy meghatá- 45 rozott, vízszintes síkban való felvételét biztosítjuk úgy, hogy ebből kiindulva, ez a méret mindenkor egyenes vonal alakjában vihető át a rajzra, melyhez viszonyítva építhetők fel az egyéb részletek. 50 Ehhez egyszerű segédeszközre van szükség, amely a derékmérték-vételhez kötésben a test körül fektethető s azon, állandóan ellenőrizhetően, vízszintes helyzetbe hozható és abban megtartható. Ez a se- 55 gédeszköz olyan hajlékony anyagú, de harántirányban némileg merev, centiméter-beosztásos övből áll, mely legalább egy helyen vízszintmutató készülékkel van felszerelve és amelynek összefoglaló <jo (-sattjánál a derékméret közvetlenül leolvasható. Egy további, igen fontos méret a hónalj alatti vagyis a karkivágás magasságának a mérete. 65 Evégből az övön elcsúsztatható tolókát alkalmazhatunk, amelyben harántirányban eltolható, ugyancsak centiméterbeosztású léc van ágyazva. A rajz 70 1. ábrája egy ilyen mértékvevő segédeszközt kiterítve, elölnézetben mutat. A 2. ábra az öv két végét öszefoglaló csattot, szerelvényével együtt, nagyobb léptékben ábrázolja. A 75 3. és 4. ábra ennek harántmetszete, ill. felülnézete, a 6. ábrán a tolókát s az abban beállítható, függélyes mórőlécet, nagyobb léptékben, elölnézetben látjuk; az 80