112142. lajstromszámú szabadalom • Kiegyensúlyozott rázósziták és egyéb rezgő tömegű rendszerek

Megjelent 1935. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 112142. SZÁM. X/Í. OSZTÁLY. Kiegyensúlyozott rázósziták és egyéb rezgő tömegű rendszerek. Berger Francois mérnök Gilly (Belgium). A bejelentés napja 1934. évi október hó 20-ika. Belgiumi elsőbbsége 1933. évi november hó 29-ike. A találmány rezgő tömegű rendszerek, különösen pedig olyan rázósziták körébe tartozik, melyeknek ellenkező irányban, lengetett két szitakeretjak vam. A lengeft tést közös forgattyútengely a két oldalán részarányosán elrendezett átviteli emeltyűk útján végzi. Ha ilyen rendszernél a keretek azonos súlyúak és egyenlő terhet hordanak, akkor ellenkező irányú mogá-10 saik reakciói megsemmisítik egymást és a .rendszer alapzatának rázkódásai nélkül működik. A gyakorlatban! azonban a kei-etek terhelése folyton változik. Az isimert rendszereknél ebből eredő egyensúlyhiány 15 folytán a helytálló részek, az állványzat és az alapozások, melyek a forgattyútengelyt és az átviteli emeltyűk támaszpontjait hordják, rongáló lökéseknek vannak kitéve. 20 A találmány szerint a rendszer önműködő sztatikus és dinamikusi kiegyemsúiyozódását a szitakeretek bármekkora súlya, illetve terhelése mellett az teszi lehetővé, hogy a két átviteli emeltyű támasz-25 pontjai vízszintes irányban szabadom és együttesen elmozdulhatnak. A támaszpontok elmozdíthatósága folytán a szitakeretek önmaguktól sztatikus egyensúlyba jönnek, akár csak a mérlegek tányérjai. 30 A dinamikus egyensúlyt pedig a keretekkel együtt rezgő támaszpontok szabad elmozdulása teszi lehetővé, mely a keretek tömegének gyorsulását a súlyukkal ellenkező értelemben változtatja meg. 35 A találmány szerint továbbá az átviteli emeltyűk támaszpontjainiak kölcsönös távolságát sza.bályozhatóvá tesszük azért, hogy a keretek mozgásának függélyes és vízszintes komponenseit megváltoztathass suk és így a legjobb szitateljesítmény el- to érésére a szitákon levő anyag előrehaladását és ugrándozását szabályozhassuk. A mellékelt rajz a találmány szerinti kiegyensúlyozást rázósziták kapcsán két példaképpemi fogianatosítási alakban tün- 45' teti fel. Az 1. ábra egymás mellé helyezett két keretből álló szita vázlatos képe. A 2. ábra a szita második foganatosítási alakjának ugyancsak vázlatos képe, egy- 50 más fölé helyezett keretekkel. Először az 1. ábra szerinti szitát ismertetjük: Feltesszük, hogy a kereteket egyenlő súlyok terhelik és hogy ezek egyensúlyban vannak. Az (a, a') kereteket 55 rudakkal a helytálló (b, b') pontokra úgy függesztjük fel, hogy a keretek váltakozóan egymáshoz közeledve és egymástól távolodva rezeghetnek. A kereteket a kétforgattyúkaros (c) forgattyútengely átvi- 60 teli szervek útján kényszerművesen hajtja. E szerveket mindegyik keret számára egy-egy kétkarií (d) illetve (d') emeltyű alkotja, melyeket az (e), illetve (e') hajtórudak a (c) tengelyhez, az (f), il- 65 letve (f) rudak pedig a keretekhez kötnek. A (d, d') emeltyűk (g, g') támaszpontjai a helytálló (i) vezetékek között vízszintesen elmozdítható (h) kocsin vagy szánon vannak és így a találmány szerint sza- 70 badom és együttesen elmozdulhatnák. Nyugalmi állapotban, ha pl. az (a') keret terhelése nagyobb, mint az (a) kereté, előbbi a feltüntetett helyzetéből lesülyed és az (f') rúd útján húzóerőt fejt ki a (d') 75 emeltyűre, mely az (e') hajtórúdon fekvő csuklópontja körül kilengve, a (g') támaszpontot a (h) egyensúlyozó kocsival