112137. lajstromszámú szabadalom • Tagos kazán

Megjelent 1935. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAft SZABADALMI LEIRAS 112137. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Tagos kazán. Weiss Manfréd Acél- és Fémművel Részvénytársaság cég-Budapest. A bejelentés napja 1933. évi december hó 19-ike. E találmány gázdús tüzelőanyagokat égető, alsó tűzjáratú és szekunder levegő bevezetéssel működtetett kazánok, például tagos öntöttvaskazánok javítása. 5 Az ismert efajta kazánoknál a tüzelőanyagot felvevő aknában a rostély felett égő anyagból fejlődő gőzök ós gázok a töltőajtó nyitásakor kitódulnak és kellemetlen szagot árasztanak vagy az ajtót 10 kilökve, puffogva égnek el. E jelenségek különösen lakott helyiségekben elhelyezett kazánoknál kellemetlenek. Az ismert efajta kazánoknál a szekunder levegőcsatornák a hamutérből indul-15 nak ki és e 1 evegőbeáramlásnak a hamutér ajtaja a szabályozó szerve, mely ajtó egyúttal a primer levegőt is szabályozza, mely utóbbi a rostély nyílásain át jut a szénhez. A szekunder levegőjárat felülről 20 a szénréteg felől, vagy alulról a haanutér felől is eltömődhetik anélkül, hogy ezt a fütő észrevenné, minek következtében a kazán elkormozódik, rossz hatásfokkal működik és hőleadása csökken. Az ilyen 25 szokásos szekunder levegőjáratoknak nagy hátránya az is, hogy nehezen tisztíthatók. Mikor a kazán hőmérsékletszabályozó készüléke a hamutér ajtaját zárja, a rostélyon égő széntöimeg hőmérsékletét nem ve-30 szíti el azonnal és tovább is fejleszt éghető gázokat, melyek a fütőesatornákat és a töltőakna szabad terét megtöltik és a hamutérajtó vagy a töltőajtó nyitásakor levegőhöz jutnak, robbannak és kicsapnak 35 a kazánhelyiségbe. Jelen találmány az említett hátrányokat kiküszöböli. A találmány szerinti kazánnak egy kiviteli alakja a csatolt rajzon van feltüntetve. Az 40 1. ábra a kazán elölnézete, a 2. ábra középső hosszmetszete, a 3. ábra nézet az előbbi ábra z—z vonalától balra eső tagok eltávolítása után és a 4. ábra hosszmetszet a 3. ábrán y—y vo- 45 nallal jelzett sikban. A tüzelőanyag az (1) aknába a (2) ajtón át tölthető be. Ezen az ajtón öblítő levegőt bebocsátó nyílások vannak, melyek a lyukgatott és forgatható (3) tárcsával (rő- 50 zsával) változó mértékben fedhetők, vagyis az öblítő levegő bevezetése szabályozható. A hátsó kazántagnak a töltőakna felső részéből a rostély alá vezető (4) csatornája van (2. és 3. ábra), melyen át 55 az esetleg keletkező gázok és gőzök a (3) rózsán át bebocsátott levegővel az (5) rostély alá vitetnek és onnan az izzó szénrétegbe, ahol elégnek. A puffogásnak és a bűzös gázok kitódulásának egyik okát 60 tehát már kiküszöböltük. A szekunder levegő a hamútér melletti oldalsó (9) csatornákon vezettetik a rostély fölött égő szénhez (3. ábra), e csatornák keskeny (6) torkolatain át. E csator- 65 nák (6) torkolatait tűzálló (7) és (8) testek, például samott- vagy öntvénytömbök határolják, a szekunder levegő előmelegítése céljából. A (7) és (8) darabok a kazántagok megfelelő fészkeiben ülnek. 70 A két-két kazántag közti oldalsó (9) csatornák alul egy-egy (10) csatornával közlekednek. E (10) csatornák végigvonulnak az összes kazántagok alatt és a homloktagon nyilnak a szabad levegőre (1. ábra), 75 ahol e csatornák végeit (11) tolattyúk fe-