112134. lajstromszámú szabadalom • Demodulációs elrendezés elektromágneses rezgések vételéhez
— 8 — a spektrum egyes frekvenciáiból, másrészt a hordírekvenciából képezett kombinációs frekvenciák és a ki nem kerülhető torzítások folytán a spektrum egyes frek-5 venciáiból keletkező nem kívánatos kombinációs frekvenciák között nagyobb annál az értéknél, amely megfelel a demodulálandó spektrumban levő hordhullámamplitudó és a többi frekvencia ampli-10 tudói közötti viszonynak. A leírt elrendezésnek tehát szelektív tulajdonságai vannak ós az lehetővé teszi, hogy egyéb szelekciós eszközöket vagy egyáltalán ne alkalmazzunk, vagy lényegesen kisebb 15 terjedelemben, mint eddig. Megjegyezzük még, hogy amplitúdójúkban modulált oly adók vételekor, amelyek két oldalszalaggal dolgoznak, a járulékos váltakozó hordfeszültségnek a 20 venni kívánt adó vételi spektrumában levő hordhullám feszültséggel nemcsak frekvenciában, hanem fázisban is egyeznie kell. Egyébként a járulékos feszültség tulajdonságaira az alábbiakban még 25 visszatérünk. Míg frekvenciájukban modulált adókból eredő spektrum demodulációja oly elrendezésekkel, amelyek az áram és a feszültség közötti, nem lineáris összefüggés 30 alapján dolgoznak, a hordfrekvencia és az olíjlalszalagfrekvenciáknak az amplitúdó modulációval szemben megváltozott fázishelyzete miatt nem sikerül, a találmány szerinti elrendezés ilyen frekven-35 ciaspektrumok demodulációját is lehetővé teszi. Csak arra van szükség, hogy az egyik rácsra a vételi spektrumot, a másikra viszont oly váltófeszültséget vezessünk, amelynek frekvenciája egyezik 40 az adó hordhullámának frekvenciájával, de olyként, hogy ez a járulékos feszültség a vételi spektrumban levő hordhullám feszültségével szemben fázisban 90°-kai el legyen tolva. Hogy a frekvenciájukban modulált rezgések demodulációja csak ilyen fázisban 90°-kal eltolt rezgéssel sikerül, azt az alábbi levezetéssel igazoljuk. Ha w a hordhullám körfrekvenciája, A cd 50 a modulációs alacsony frekvencia, S az oldalszalag amplitúdója és T a hordhullám amplitúdója, akkor a vételi spektrum alakja: S. sin(w -j- A <o) t-j-T. cos cú t-f-S.sin(ti) — Aw)t . . . 1. 53 (lásd Telefunken-Zeitung 1930. évi 55. számának 28. oldalát). A találmány értelmében ezt a spektrumot M . cosw . t alakú hordfrekvenciával kell. megszorozni. A T . cos w t hordrezgésből és az M . cos oj t járulékos rezgésből álló szor- 60 zat nyilvánvalóan nem tartalmazhatja a A o> alacsony frekvenciát, úgy hogy csak az első és a harmadik tagnak az M cos w . t rezgéssel való szorzatai veendők figyelembe. Az 1. alatti kifejezésnek ezzel a járulékos 65 rezgéssel való szorzata: S. M [sin (w A w) t. cos w t -jsin (u A w) t cos w t Mivel mint ismeretes sin a. cos (í = 1 /í sin (a —J— —]— sin (a — (í) 70 ennek következtében a fenti kifejezés így is írható: V«S.M[bíii (2w + Aw)t + sin(Au.)t + sin (2 m — A w) t -(- sin (— A w) t]. Mivel csak az alacsony frekvenciájú tagok 75 jönnek számba a (2w + Aw) nagyfrekvenciájú tagok figyelmen kívül maradnak. Viszont a Aw frekvenciát tartalmazó tagok egymást megsemmisítik, mert sin (— a) egyenlő —sin a. 80 Azonos fázisú rezgéssel tehát demodulálás ily frekvenciájában modulált rezgés esetén nem sikerül. Ha azonban az 1. alatti spektrumot oly járulékos rezgéssel szorozzuk meg, amely 85 a spektrumban levő T cos wt hordhullámmal szemben fázisban 90°-kal eltólt, tehát M.sinwt alakja van, akkor a szorzás és a nagyfrekvenciájú tagok elhagyása után az alacsony frekvenciájú tagok az 90 S. M [sin (w -f- A w) t. sin w t -)- sin (w — A o>) t sin w t] kifejezést adják. Mivel pedig sin a. sin (3 = 1 /i cos (a — (3) — 1 /i cos (a -f- (2) 95 ezek szerint a fenti kifejezés a l/a S. M [cos (A w) t — cos (2 cd -f A w) t -f-COS ( A Cd) t COS (2 Cd A Cd) t] alakban is írható. Úgy mint a fentiekben már rámutattunk, e kifejezésből a (2 cd + A co) 100 nagyfrekvenciájú komponensek elhagyhatók, mire a megmaradó alacsony frekvenciájú tagok: 7a S. M [cos (A w) t + cos (—- A w) t] = S. M cos A cd t, 105 mert cos a = cos (— a). A demodulálás tehát a fázisban 90°-kal eltolt segédkomponenssel sikerül. Azoknál az elrendezéseknél, ahol a két multiplikativ hatású rács közül az egyik- 110 hez a vételi spektrumot, a másikhoz pedig oly feszültséget vezetünk, amelynek
